Nem csak Európa a cél 


A 2011. évi népszámlálás szerint 143 ezer magyar állampolgár élt egy évnél hosszabb ideig külföldön, és további 70 059 fő egy évnél rövidebb ideig. Ez a szám azonban csak a külföldön élők minimum létszámának tekinthető. A legfrissebb Eurostat adatok szerint 230 ezer - hivatalosan bejelentett - magyar állampolgár élt az európai országokban. 2001-hez képest ez ugyan 2,5-szeres emelkedés, de még mindig alsó becslésnek tekinthető. Ráadásul fontos kivándorlási célpontok vannak Európán kívül is, az Egyesült Államok, Ausztrália, Izrael például szintén olyan országok, ahol nagy számban élnek magyarok. Az egyéb, nem európai országokban a Világbank 2010-es becslése szerint 400 ezer magyar élt, mondta Melegh Attila a SEEMIG projekt projektvezetője a mai sajtótájékoztatón.



A SEEMIG projekt a dél-kelet-európai országok migrációs trendjeit vizsgálja. Magában foglal hosszú távú történeti elemzést, vagyis 1950-től milyen módon alakult a migráció, mi a dinamikája a folyamatoknak, az adatrendszerek áttekintése, hiszen a migráció feltérképezését különösen nehezíti, hogy nem létezik egységes statisztika, az európai statisztikai hivatalok harmonizációja is alacsony szintű, épp ezért új adatokat is generáltak, és megpróbálják elősegíteni az intézményi és érdekelt csoportok párbeszédét.



Nem csak kínálat, kereslet is kell hozzá



A migráció nem nemzeti esemény, mondta el Melegh Attila, definíció szerint legalább két nemzetnek részt kell vennie benne, különben a migráció nem jön létre. Transznacionális jelenségről van szó, fontos megérteni, hogy nem csak elvándorolnak emberek, hanem a célországban be is fogadnak bevándorlókat. Tehát nem csak kínálatnak, de keresletnek is kell lennie, és tisztán magyarországi folyamatokból a migrációt nem lehet megérteni.



Intenzívvé vált a magyar kivándorlás



Az adatok azt mutatják, lokális perspektíva szerint a magyar elvándorlás intenzívebbé vált, hiszen tavaly már 70 ezer fölött lehetett a kivándorlók száma), de mindezt régiós perspektívába kell helyezni. Másrészt vándorlási egyenleget kell figyelembe venni, ez az egyenleg akkor is lehet nulla, ha az elvándorlás magas, de eközben az országban ugyanolyan mértékű a bevándorlás.



A régió migrációs trendjeit tekintve két nagy migrációs rendszer figyelhető meg, egyrészt az európai uniós országokba zajló migráció, másrészt fontos szereplő Oroszország is.



Albániát, Moldáviát, Romániát hagyták el legnagyobb arányban



A délkelet-európai térség országaiból a Világbank adatai szerint 2010-ben 17 millió állampolgár élt hazáján kívül, több mint felük Európában, 4 millióan azonban Oroszországban. A legnagyobb migrációs célpontok Németország, Olaszország és Spanyolország. A kivándorlók számát tekintve abszolút értelemben Olaszország, Románia és Ukrajna vezet, lakosságarányosan Albániát, Moldáviát és Romániát hagyták el legtöbben.



Németországi helyekért folyik a versengés



Németország a térségben fontos célpont lett a kivándorlók számára, egyfajta versengés indult meg a migráns csoportok között. Miközben bizonyos országokból a Németországba bevándorlók száma már nem emelkedik, ilyen például Ausztria, Horvátország, Moldávia, Albánia vagy Ukrajna, más országokból, mint Magyarországról, Szlovákiából érkezőké lassan nő, Szerbiából és Romániából jövőké pedig megugrott az utóbbi években.



Elvándorló ország lesz Magyarország?



Magyarország azon országok közé tartozott, amelyek a múlt század közepén elvándorló országok voltak, az ötvenes és a hatvanas években nagy számú kivándorló hagyta el az országot, majd idővel egyre nagyobb számban kezdett Magyarország is fogadni bevándorlókat, és lassan bevándorló országgá vált. Eközben még mindig nagy számban bocsátott ki migránsokat, de elsősorban a szomszédos országokból, különösen Romániából nagy számú bevándorlót fogadott. A kivándorlás exponenciális emelkedésével azonban fennáll a veszélye, hogy Magyarország újból elvándorló országgá válik, mint amilyen ma Bulgária és Moldova.



Az utóbbi években, a 2000-es évek végén erősödő ütemben gyorsul Magyarországról a kivándorlás. Csak feltételezve, hogy ugyanannyian hagyták el az országot, mint az előző évben, és ehhez hozzáadjuk a németországi frissen közzétett migrációs adatokat, az elvándorlók száma 72 ezer fő lehetett, míg 2011-en 58 ezer, 2010-ben 43 ezer, a korábbi években pedig 30 ezer körül mozgó volt.



A visszavándorlók aránya pedig meredeken zuhan, a dinamika e téren nem gyorsult olyan mértékben, mint az elvándorlásé. Míg korábban a visszavándorlók száma a kivándorlókhoz képest nagyjából 80 százalék volt, így a nettó kivándorlás alacsony maradt, ez az arány 50 százalék közelébe esett vissza. Ráadásul a legtöbb esetben azt sem lehet tudni, mit is jelent ez a visszavándorlás, mivel az országok többségében, ha nyilvántartják az országot elhagyókat, csak az állampolgárságot jegyzik föl, a továbbvándorlás helyét nem (kivétel például Németország, ahol erre is van adat).



Megváltozott a Magyarországra érkezők összetétele



A Magyarországra bevándorlók összetétele is figyelemre méltóan változott az elmúlt években. A szomszédos országokból érkező bevándorlók aránya visszaesett, míg például a Németországból Magyarországra érkezőké megnőtt. A német bevándorlók között magas az idősek és a magyar kultúrához kötődők aránya.



A kivándorlás való adatgyűjtés több akadályba is ütközik, és az összetételről, a kivándorlók jellemzőiről eddig alig tudhattunk valamit. A SEEMIG projekt keretében olyan kísérleti adatgyűjtésen dolgozik a KSH, ami a munkaerő-felmérés adataiból kiindulva konkrétan a kivándoroltakat keresik meg kérdőívvel. Ezek visszagyűjtése jelenleg is folyik.



portfolio.hu