Az elnökhelyettes elmondta: az adóhatóság négyezer revizora közel négymillió vizsgálatot végzett 2014-ben.
Tavaly 225 ezer vizsgálat nyomán több mint 582 milliárd forintnyi megállapítás született. A feltárt nettó adókülönbözeten belül az áfa részaránya tovább nőtt, 86,5-ről 89,6 százalékra, míg az szja 3,9 (2013-ban 5,1), a társasági adó 1,7 (2013-ben 3,8), a járulékok 2,5 (2013-ban 2,3), az egyéb adónemek 2,5 (2013-ban 2,3) százalékot képviseltek.
A NAV legfontosabb feladata a költségvetési bevételek biztosítása - hangsúlyozta Varga Árpád -, ennek rendelik alá az ellenőrzési tevékenységet, amihez számos új eszköz áll rendelkezésükre, főként az áfa ellenőrzéseknél.

Az elnökhelyettes kiemelte többek között az árumozgások valós idejű ellenőrzését lehetővé tevő ekáer bevezetését, az áfa gyakorított bevallását, továbbá, hogy a belföldi összesítő nyilatkozatokon 2 millió helyett már az 1 millió forint áfatartalmú számlákat is be kell jelenteni.
Az áfa területén az adóhatóság célja a legjellemzőbb csalási struktúrák (például körhinta-csalások, láncolatok) és az azokban érintett adózók, a nem teljesített adókötelezettségek feltárása és szankcionálása. Szükség esetén büntetőjogi felelősségre vonást is kezdeményeznek - mondta.
Számíthatnak a revizorok látogatására az adóminimalizálók és azok is, akik elmulasztottak számlát kiállítani a termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról vagy fiktív számlát bocsátottak ki. Az elektronikus kereskedelemre, ahol egyre nagyobb árbevétel képződik, már három éve kiemelt figyelem irányul, ellenőrzéséhez szinén új eszközei vannak a hatóságnak - tette hozzá.
Varga Árpád szerint az áfa ellenőrzéséhez rengeteg információja van a NAV-nak. Az adóhatóság becslési adatbázist épít, amely segít abban, hogy az áfa- és jövedelemadó bevallások összhangjának hiányát feltárják. A NAV-nál nagy reményeket fűznek az ekáerhez, az elmúlt másfél hónapban azt tapasztalták, hogy a környező államokból (Szlovákia, Románia) jelentősen csökkent az áfacsalásra szakosodott cégek forgalma.

Az irányelvek szerint a társasági adó területén többek között az indokolatlanul elszámolt költségekre, ráfordításokra, az agresszív adótervezésre, a transzferárak ellenőrzésére, a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos adóalap-csökkentésre és a beruházások elszámolására összpontosít az adóhatóság. Ellenőrzik továbbá azt is, szabályszerűen vették-e igénybe az egyes támogatásokat. A látvány-csapatsportok támogatásával kapcsolatos megállapítások tavaly megtízszereződtek az előző évhez képest.
A járulékfizetés ellenőrzésénél a feketefoglalkoztatást, a munkaerő-kölcsönzés szabályszerűségét, az adókedvezmények igénybevételének jogszerűségét vizsgálja a NAV. Külön figyelmet szentel egyes foglalkozásoknak (például vendéglátó, fodrász, kozmetikus, víz- és gázszerelő) valamint azoknak a tevékenységeknek, amelyeknél a költségelszámolás lehetősége minimális (ilyen például az ügynöki tevékenység, a könyvelés vagy az újságírás).
Az szja területén az ellenőrzések célja az eltitkolt jelentős jövedelmek feltárása, így tarthatnak a revizoroktól a jelentős kockázatot hordozó társaságok magánszemély tagjai, a vállalkozások számlájáról jelentős összegű készpénzt felvevő, de annak vállalkozási célú felhasználását igazolni nem képes magánszemélyek mellett a csőd-, felszámolási és kényszertörlési eljárások alá kerülő adózók vagyonát vagy jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyek is.

Az egyéni vállalkozók körében az idén több vizsgálatot tervez az adóhatóság. Ezt azzal indokolta az elnökhelyettes, hogy az általuk bevallott jövedelem és fizetett adó minimális a munkaviszonyban szerzetthez képest. Egy szabolcsi magánszemély évente átlagosan nyolc-tízszer annyi szja-t fizet be, mint egy egyéni vállalkozó - mondta Varga Árpád. Hasonlóan kiemelt figyelem irányul idén az őstermelőkre is. Továbbra is célkeresztben lesznek a jövedelmet minimalizálók és a jövedelem-(nyereség)-minimum alatt vallók is. A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyeknél az adókedvezmények feltételeinek teljesülését, az adóvisszaigénylések jogszerűségét vizsgálja az adóhatóság.
Az egyes adónemektől függetlenül fokozottan ellenőrzi a NAV az árumozgásokat (ekáer), az online pénztárgépek használatát, a munkaerő-kölcsönzést, a székhelyváltókat és a készpénz-forgalmat.
Kiemelt figyelmet kap idén is a mezőgazdaság, azon belül a sertéstenyésztés, a húsfeldolgozás és -tartósítás valamint a fakitermelés. A szolgáltató szektorban ellenőrizendő tevékenységi körök a tavalyihoz hasonlóak, például a gépjárműjavítás és -karbantartás valamint az élőállat nagykereskedelem.
A vámszakmai területen a jövedéki ellenőrzések egyik fontos célja továbbra is a dohánygyártmányok illegális forgalmazásának megakadályozása és idén is ellenőrzik a cukortermékek forgalmazását, felhasználását. A revizorok igyekeznek felderíteni a magán- és bérfőzés keretében előállított párlatok illegális kereskedelmi forgalmát is, tehát, ha valaki az interneten árulja saját pálinkáját, ne lepődjön meg, ha megjelennek nála a NAV emberei.



MTI