Az elmúlt két év alatt, 2013-2014-ben a magyar gazdaság mintegy 5 százalékkal bővült, aminek mintegy fele a jegybanki alapkamat 24 hónapon keresztül történt folyamatos csökkentésének és a növekedési hitelprogramnak köszönhető - tette hozzá.
A változatlan feltételekkel folytatódó növekedési hitelprogram (nhp) idei évi mintegy 500 milliárd forintos keretösszegén felül az MNB Monetáris Tanácsa további 500 milliárd forintot különített el az új nhp+ konstrukcióra - derül ki a Magyar Nemzeti Bank szerdai sajtótájékoztatóján kiadott anyagból.
Az új konstrukció keretében az MNB a likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan korlátozott ideig, korlátozott mértékben és összegben hitelkockázatot vállal át a hitelintézetektől.
A vállalkozásoknak szóló új konstrukció március 16-án indul.
Matolcsy György elmondta: a jegybank növekedési hitelprogramja (nhp) meghatározó szerepet játszott abban, hogy a vállalati, és ezen belül a kis- és középvállalati hitelezés évek óta tartó nagymértékű visszaesése 2013-ban megállt.

Elmondta: az nhp-vel, illetve az nhp plusszal 1000 milliárd forint áll majd rendelkezésre a kis- közepes cégek finanszírozására idén, az nhp-vel és az nhp plusszal együttesen a hitelezhető kkv-k 50-60 százaléka érhető el.
Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta: a bankok kockázatvállalási magatartása még nem változott meg, az nhp-n kívüli hitelezést túlzott óvatosság jellemzi, annak ellenére, hogy az MNB jelentősen csökkentette az alapkamatot. A hitelképes vállalkozások jelentős része nem jut finanszírozáshoz az nhp keretében, az nhp-n kívül pedig csak rövid futamidőn, magas kamatok mellett kap hitelt - tette hozzá.
Rámutatott: a jegybank szükségesnek tartja ezen vállalkozások hitelhez jutásának elősegítését, amit a hitelprogram kibővítésével érhet el az MNB. A jegybank a likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan a kkv-k hitelezési kockázatának egy részét korlátozott mértékben és korlátozott ideig átvállalja a hitelintézetektől - tette hozzá.

Az MNB háttéranyagából kiderült: a Magyar Nemzeti Bank az nhp+ konstrukcióban egy 500 milliárd forintos keretösszeget bocsát a hitelintézetek rendelkezésére. Az nhp+ keretében a jegybanktól igénybe vett 0 százalékos refinanszírozási hitelek ugyanúgy kis- és középvállalkozások hitelezésére fordíthatók, maximum 2,5 százalékos kamatláb mellett. Az új hitelprogram azonban kiegészül egy fontos feltétellel annak érdekében, hogy az nhp-ból kiszoruló vállalatok hitelpiaca is normalizálódjon. Az nhp+ keretében megkötött hitelszerződéseknél az MNB a hitelezési veszteségek 50 százalékát átvállalja a hitelintézetektől, de legfeljebb 5 évig és évente legfeljebb az egyes hitelintézetek által az ezen konstrukció keretében fennálló hitelportfólió 2,5 százalékának erejéig.
Az nhp+ keretében nyújtott forintlikviditás minden hitelintézet számára azonos feltételek mellett érhető el. Ezzel a jegybank arra ösztönzi a kereskedelmi bankokat, hogy a csökkenő hitelkockázati költségek hatására ne csak a jó, hanem a kkv-k nagyobb részét kitevő közepes hitelképességű kis- és közepes cégeknek is fix kamatú, hosszú futamidejű finanszírozást nyújtsanak.
A jegybank várakozása szerint ezzel a hitelképes kkv-k jelentős hányada számára eltűnnek a hitelhez jutási korlátok, amelyek akadályozták őket tevékenységük bővítésében.

A tájékoztató anyag szerint mivel Magyarországon még csak kialakítás alatt áll - a kkv-hitelek csomagban történő értékesítését lehetővé tevő - értékpapírosítási piac szabályozása, az MNB számára nem adottak a feltételek más, fejlett országok jegybankjai által alkalmazotthoz hasonló eszközvásárlási program elindításához. Az MNB ezért nem tudja és nem is akarja megkerülni a hitelintézeti rendszert; az nhp+ révén, a hitelintézetek közvetítésével próbál meg enyhíteni a kkv-hitelezés zavarain.
A 2015 végéig tartó nhp és nhp+ együttesen 1000 milliárd forintos összege a jegybank átmeneti, célzott monetáris politikai eszköze, mely a kkv-hitelpiac torzulásait korrigálja.
Egy kérdésre Matolcsy György kiemelte: az MNB nagyon jó eredménynek tartja, hogy tavaly stagnált az államadósság GDP-arányos mértéke. Uniós összehasonlításban ez kifejezetten kedvező, mert számos országban romlott ez az arány tavaly, és több eurózónás államban 100 százalék fölötti ez a mutató, szemben a magyar 77,3 százalékos aránnyal - mutatott rá Matolcsy György.



MTI