Az a magánszemély, aki az Ekho törvényben felsorolt FEOR-számmal azonosított tevékenységet folytat (például író, újságíró, színész, rendező, képzőművész) és az adóévben legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, 60 millió forint bevételre alkalmazhatja az ekho-t a korábbi 25 millió forint helyett.

A 60 millió forintos bevételi értékhatárt alkalmazhatják az ekho választására szintén jogosult sportszervezők és -irányítók, a sportmunkatársak és a sportszervezettel, sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetve feladatot ellátó magánszemélyek is (például sportlétesítmény főállású karbantartója).

A korábbi 100, illetve 50 millió forintról évi 125 millió forintra emelkedett a bevételi értékhatár az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója, valamint országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya) esetében.

Amennyiben az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 60 millió (vagy adott esetben a 125 millió) forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel.
Az ekho-t választó nyugdíjas magánszemélyre vonatkozó bevételi értékhatár szintén 60 millió forint lett a korábbi 25 millió forinttal szemben, abban az esetben is, ha a nyugdíjas általános szabályok szerint adózó jövedelme az éves minimálbért nem éri el.



MTI