Felidézik, hogy a hitelezési lehetőségek javulása, a munkalehetőségek bővülése, illetve az alacsony infláció egyaránt kedvezőbb helyzetbe hozták a fiatalokat.
A KSH szerinti havi átlagkeresetet alapul véve 2007-ben közel 2 havi, 2012-ben 1,3 havi, míg tavaly már csak 1,1 havi keresetből lehetett egy négyzetméternyi lakást megvásárolni. Miután 2015-ben már enyhe emelkedés várható a lakáspiacon, így az ár és a jövedelem aránya még optimális - áll az elemzésben.

Az FHB által összehasonlított adatok alapján a bérlet jobban drágult mint a tulajdon: 2009-től a múlt év végéig a lakásárak 11 százalékkal estek, míg a bérleti díjak 4,2 százalékkal emelkedtek. Így a bérlet 15-17 százalékkal drágult a tulajdonhoz képest.
Megjegyzik azt is, hogy a forinthitelek kamatai 6 százalék alá estek, és az állami támogatás egy 10 milliós hitelre meghaladja az 1,7 millió forintot, amely a 2005 és 2008 közötti szintnek felel meg. Ebből bő 1 millió a kamattámogatás, 440 ezer a lakástakarék-pénztári támogatás, a maradék az adókedvezmény és a szocpol támogatás között oszlik meg.

A második félévtől javítja a támogatás arányát az, hogy használt lakás vásárlásakor is jár majd a fél-szocpol - új nevén a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CsOK) - amely már egy gyermek után is igényelhető. Az új támogatás pedig már a 40 négyzetméteres lakások után is jár, jelenleg a minimális alapterület a támogatásoknál 60 négyzetméter. A munkaadók pedig adómentesen adhatnak 5 évente, 5 millió forint lakásvásárlási támogatást az alkalmazottaiknak.

Az FHB arra is felhívja a figyelmet, hogy egy 2013-as európai felmérés 350 ezerre teszi az 1989 után kivándorolt magyarokat. Egynegyedük lehet a 30 év alatti fiatal, de a 2009 után kivándoroltaknál arányuk eléri a 40 százalékot.
Ez a fiatal csoport nem jelenik meg most vásárlóként, ellenben ha a megtakarításaik lehetővé teszik, mint befektetők jelenhetnek meg a lakáspiacon. Az ingatlanközvetítők már most érzékelik a külföldi kereslet növekedését.



MTI