100 625 tag a végső létszám
A kormány tavalyi döntése értelmében január 31-ig kellett nyilatkozni azoknak, akik maradni szerettek volna magánnyugdíjpénztáruknál. Az hetek alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a jelentős többség az állami rendszert választotta a kormány ösztönzésére, február elején csak az volt a kérdés, hogy maradt-e százezer tag a pénztáraknál vagy sem. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szerdán megjelent adatai szerint június végén 100 625 tagja volt a 18 pénztárnak, 3 011 149 fő pedig visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe.
A taglétszám drasztikus esésével a tagdíjbevételek is számottevően csökkentek, az első félévben összesen 13 milliárd forintot tettek ki az azonosított, egyéni számlán jóváírt befizetések. A tavalyi év első hat hónapjában ugyanez az összeg még 88,2 milliárd forint volt. A tagdíjbevételek csökkenése nem egyszerűen a visszalépés következménye, hiszen a kormány 2011. december 31-ig a megmaradt tagok járulékának átutalását is felfüggesztette.
A visszalépő több mint hárommillió volt nyugdíjpénztári tag után a pénztárak összesen 2925,335 milliárd forintot utaltak át az államkasszának - derül ki a felügyelet statisztikájából. Ez a visszautalás szinte teljes egészében a második negyedévben történt, hiszen március végén még mindössze 1,338 milliárd forinton állt az idén visszautalt összeg számlálója.
Komoly veszteségek
Azt megszokhattuk az utóbbi években, hogy a magánnyugdíjpénztárak veszteségesen működnek, hiszen már 2008 óta negatív működési eredményt produkáltak. Ennek mértéke azonban most jelentősen emelkedett amiatt, hogy a visszalépéssel egyidőben a kormány jelentősen csökkentette a pénztárak által levonható működési költségek mértékét is. Szakértők már tavasszal arról beszéltek, hogy ez a lépés a legtöbb pénztár megszűnéséhez vezethet, mindössze néhányan maradhatnak, akik a megmaradó százezer tag befizetéseit kezelik majd.
Tavaly az egész évben 3,2 milliárd forint volt a pénztárak működési vesztesége a 2009-es 2,4 milliárd után, idén ezt már az első félévben sikerült megduplázni. Hat hónap alatt mínusz 5,1 milliárddal zártak a pénztárak, ez az összeg nagyjából egyenlően oszlott meg az első és a második negyedév között. A működési bevételek a tavalyi első félév 8,6 milliárdja után 0,75 milliárd forintra estek vissza, jórészt ez okozta a korábbinál tetemesebb veszteséget. Ugyanis a kiadásokat messze nem sikerült ilyen arányban visszavágni, a tavalyi 9,3 milliárd után 5,8 milliárdot tettek ki.
Mindezek mellett a nyugdíjpénztárak az első félévben növelni tudták a tagok vagyonát a befektetések révén: a befektetési tevékenység eredménye hat hónap alatt 97,8 milliárd forintot hozott a tavalyi 117,2 milliárd után.
Mi maradt a pénztáraknál?
A PSZÁF friss statisztikájából az is kiderül, hogy a korábbi 3162,8 milliárd forintos nyugdíjpénztári vagyonból 244,3 milliárd maradt a tagok átlépése után. Ez az összeg június végén legnagyobbrészt magyar kötvényekben volt, melyek 115,9 milliárd forintot tettek ki a teljes portfólióban, vagyis majdnem a felét. A teljes kötvényállomány egyébként 123,7 milliárd forint volt.
A második legnagyobb szeletet a befektetési jegyek tették ki a 18 pénztár portfóliójában, ezekből 77,8 milliárd forint értékben volt. Emellett volt még 26,6 milliárd forintnyi részvény, 12,7 milliárdnyi bankbetét és készpénz, valamint 3,6 milliárd forintnyi egyéb eszköz.
Beke Károly
mfor.hu