A terv nem számol a munkaerőpiacról kiszorultakkal, az alapnyugdíj ugyanis csak 20 év szolgálati idő után járna. Az új módszert jövő januártól, visszamenőleg a mai nyugdíjasokra is kiterjesztve vezetné be a kormány.
Ami a nyugdíjat illeti, eddig annyit lehetett tudni, hogy a kormány tervei szerint az állami nyugdíjrendszerben csak az egyéni járulékbefizetések után járna ellátás, a munkáltató által befizetett nyugdíjjárulékot leválasztanák, abból a későbbi nyugdíjasok már semmit nem kapnak. Ebből a pénzből a mai öregségi ellátásokat, a pénzügyi és demográfiai deficitből eredő többletkifizetéseket, az árvaellátást és az ideiglenes özvegyi ellátást fizetnék.
Az egyéni számlára a munkavállalók fizetnének, az általuk fizetett járulék 20 százalék lenne, szemben a jelenlegi 10-zel. Az így befizetett pénz csak virtuálisan jelenik meg, tehát egy eszmei jellegű tőkeszámláról van szó. A nyugdíjat az egyenleg és a várható élettartam alapján határoznák meg. A munkáltatók pedig - az eddigitől eltérően - nem járulékot, hanem hozzájárulást fizetnének. Ez nemcsak technikai jellegű változtatás, hiszen a nyugdíj-hozzájárulás után az államnak nem lesz nyugdíjfizetési kötelezettsége. A javaslatban az is szerepel, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távú kötelezettségei és forrásai mindig egyensúlyban kell hogy legyenek. Vagyis ha nő a várható élettartam, vagy más okból megbomlik az egyensúly, automatikusan meg kell növelni a nyugdíjkorhatárt. A korhatár-változtatás az egyensúlyt biztosító automatikus kiegyenlítő mechanizmusként működne.
A legújabb információk szerint, a most alkalmazott nyugdíjrendszert és kifizetést felrúgva a munkanyugdíj mellett a kormány bevezetné az alapnyugdíjat. A munkanyugdíj azt jelenti, hogy a munkával töltött évek és a befizetett járulék alapján állapítják meg később az ellátás mértékét. Az alapnyugdíj ezzel szemben független a tényleges vagy bevallott életpálya-keresettől, egy fix összeget jelent, amely 20 év munkaviszony után mindenkinek járna. Ennek bevezetéséhez a kormány azt tervezi, hogy egységesen 20 százalékkal csökkenti a jelenlegi ellátást, amit a 20 ezer forint összegű alapnyugdíjjal egészít majd ki.
Ez azt jelenti, hogy a már korábban említett eszmei számláról a jelenlegi nyugdíjnak csak 80 százalékát adnák. A maradék 20 százalékból kapnák az alapnyugdíjat. Mivel körülbelül a nyugdíjasok 70 százalékának átlag, vagyis 100 ezer forint alatt van az ellátása, ők a rendszer nyertesei lennének. Az egészből viszont éppen azok maradnának ki, akiknek különösen fontos lenne segíteni, vagyis azok, akik 20 évnél kevesebb ideig dolgoztak. Simonovits szerint az még elfogadható lenne, ha felmenő rendszerben vezetnék be a tervezett alap- és arányos nyugdíjrendszert, tehát csak az új nyugdíjasokra vonatkozna.
Ennek ellentmond, hogy 2012. januárjától a már - az együttes munkáltatói és munkavállalói - 34 százalékos nyugdíjjárulékból 7 százalék, vagyis a teljes járulék ötöde az alapnyugdíjat fedezné. A most alkalmazott felosztó-kirovó rendszer logikája szerint minden nyugdíjasnak kellene kapnia alapnyugdíjat. Ha eltekintünk a jövőre tervezett nyugdíjkiadások reálértékének 1,8 százalékra tervezett csökkentésétől, akkor ez azt jelenti, hogy az, aki az idén decemberben még 50 ezer forintos nyugdíjat kap, ellátása jövő januártól lecsökkenne 80 százalékkal 40 ezer forintra, de kiegészülne az alapnyugdíj 20 ezer forintjával. A végösszeg tehát 60 ezer forintra emelkedne, vagyis a nyugdíjas jól járna.
Ellenkező lenne a hatás a magasabb nyugdíjaknál. Egy 200 ezer forintos ellátás ugyanis 160 ezer forintra csökkenne, ami ugyan kiegészülne a 20 ezer forintos alapnyugdíjjal, de a végösszeg így csak 180 ezer forint lenne. Az átlagnyugdíjas ellátása változatlan maradna. Simonovits szerint kormánynak jól át kellene gondolnia az új rendszer bevezetését, nincs ok a kapkodásra. A 13. havi nyugdíj visszavonásával ellentétben ugyanis 'nagyon nehéz lenne visszacsinálni egy ripsz-ropsz bevezetett alapnyugdíj-pillért 2013-ban vagy 2014-ben.'
munkavilaga.hu