A devizahitelek jelentette nehézség megoldása simán ment, az ország sérülékenysége jelentősen csökkent - írta Balatoni András az MTI-hez eljuttatott előrejelzésében.
Az elemzés rámutat: a kormánynak nem érdeke, hogy a tényleges átváltás - a forintosítás - időpontjában (2015 március-áprilisában) a forint árfolyama erősebb legyen a törvényben rögzített szinteknél (256,6 forint a svájci frank és 309,0 forint az euró esetében), ezért a döntéshozók valószínűleg azt szeretnék, ha a forint gyengülne 2015 első felében. Az ING előrejelzése szerint az euró 312 forint lesz 2015 első negyedévében, 315 forint a második negyedévben, míg az éves átlagos árfolyam 310 forint lehet.

A zéró kibocsátási rés és az adóemelések következtében 2015 utolsó negyedévében az infláció meghaladhatja a 3 százalékot, a Magyar Nemzeti Bank azonban várhatóan vonakodni fog attól, hogy kamatot emeljen - áll az ING Bank elemzésében.
Az elemző figyelmeztetett: a 2015-ös fiskális szigor ellenére a költségvetési tartalékok nem elegendők arra, hogy a bevételi oldalon jelentkező minden kockázatot ellensúlyozzanak. A bank előrejelzése szerint a hazai össztermék (GDP) reálértéken az idén várható 3,3 százalék után 2015-ben évi 2,2 százalékkal fog nőni. Az ipari termelés éves növekedése a 2014-es 7,5 százalék után 2,8 százalékra szelídül. A folyó fizetési mérleg többlete kevesebb mint a harmadára - a 2014-es 3,9 milliárd euróról 2015-ben 1,2 milliárd euróra - csökken, a külkereskedelmi többlet pedig bő harmadával, 6,2 milliárd euróról 4,3 milliárd euróra apad - írta az elemző.
Miután a kormány nem tervez devizakötvény-kibocsátást 2015-re, a deviza államkötvények aránya 34 százalék alá csökken a jelenlegi 36,4 százalékról - jegyezte meg. A hozamok várhatóan kissé nőnek, a tízéves papíré az idei 3,5 százalékról várhatóan 4,2 százalékra - áll az ING vezető elemzőjének előrejelzésében.


MTI