2024.10.10 | Csütörtök
Gedeon napja
Sokat túlórázunk ingyen és nem is szólunk róla
2014.11.18
Munkahely
203
Bár a munkavállalók nagy része gyakran túlórázik és ezért semmilyen kompenzációt nem kap, többségük nem jelzi ezt felettese felé. A Profession.hu által végzett kutatásból kiderül, hogy a havi rendszerességgel túlórázók közel egynegyedének több mint 24 óra plusz munkaórája gyűlik össze havonta.
A Profession.hu a 3310 fős, reprezentatív mintán készült friss kutatása szerint a megkérdezett munkavállalók nagy része havi (29%) vagy heti (23%) rendszerességgel többet dolgozik hivatalos munkaidejénél, de ezt még sosem (74%) vagy csak egyszer-kétszer (20%) jelezte felettese felé. A legtöbbet (alkalmanként 3 óránál többet) túlórázók legnagyobb arányban a férfiak (34%), az 50-65 évesek (31%), az alapfokú végzettségűek (57%), a vidéken élők (32%), a részben vagy egészben külföldi cégnél dolgozók (50%) és a 100 főnél többet foglalkoztató cégek dolgozói (31%) körében találhatók. A kutatásból az is kiderül, hogy a felső- és középvezetők munkaideje gyakrabban húzódik el, mint az alkalmazottaké, de a kötetlen, rugalmas munkarendben dolgozók is többet túlóráznak részmunkaidős kollégáiknál.
Mennyit és miért?
Nem mindegy, hogy a hivatalos munkaidő lejárta után hány órát dolgozunk még. A Profession.hu kutatása arra is rávilágít, hogy a rendszeresen túlórázók közel egynegyede több mint 24 plusz munkaórát (23%) halmoz fel egy hónap alatt.
A túlórázók fele (53%) többségében előre tudja, mikor kell tovább bent maradnia. Arra a kérdésre, hogy miért van szükség plusz munkaórákra, a megkérdezettek többsége azt válaszolta, hogy túl sok a munka (35%) és mindehhez kevés a munkaerő (21%), valamint sok esetben mások helyett is dolgozni kell (8%). Csak nagyon kevesen gondolják úgy, hogy a munkaadó elvárja a túlórát (7%) vagy a rossz időbeosztás (5%), esetleg a munkamánia (3%) vezetne hosszabb munkanaphoz. A munkavállalók szerint megoldaná a helyzetet a munkaerő-felvétel (44%), a magasabb jövedelem (26%) és a kevesebb munkamennyiség (20%).
Ingyen munka
Bár a megkérdezettek 10 százaléka a többletkereseti lehetőség miatt túlórázik, a többségnek (44%) nem, 35 százaléknak mindig, további 14 százaléknak pedig többnyire kifizeti a munkavállaló a plusz munkát. A túlórapénz valószínűbb a (részben) külföldi tulajdonú cégek alkalmazottai esetében, valamint a fizikai munkát végzők és a részmunkaidőben dolgozók körében.
Bár sokat túlórázunk, pozitívum, hogy a megkérdezettek szerint ez nem okoz ellentétet a többet és a kevesebbet dolgozók között: a tovább maradók 42 százalékát egyáltalán nem zavarja, ha kollégái időben végeznek, a korábban hazaindulók 50 százaléka szerint pedig nem kellemetlen, ha mások tovább maradnak az irodában.
PRevolúció, NoGuchi, Profession.hu
Mennyit és miért?
Nem mindegy, hogy a hivatalos munkaidő lejárta után hány órát dolgozunk még. A Profession.hu kutatása arra is rávilágít, hogy a rendszeresen túlórázók közel egynegyede több mint 24 plusz munkaórát (23%) halmoz fel egy hónap alatt.
A túlórázók fele (53%) többségében előre tudja, mikor kell tovább bent maradnia. Arra a kérdésre, hogy miért van szükség plusz munkaórákra, a megkérdezettek többsége azt válaszolta, hogy túl sok a munka (35%) és mindehhez kevés a munkaerő (21%), valamint sok esetben mások helyett is dolgozni kell (8%). Csak nagyon kevesen gondolják úgy, hogy a munkaadó elvárja a túlórát (7%) vagy a rossz időbeosztás (5%), esetleg a munkamánia (3%) vezetne hosszabb munkanaphoz. A munkavállalók szerint megoldaná a helyzetet a munkaerő-felvétel (44%), a magasabb jövedelem (26%) és a kevesebb munkamennyiség (20%).
Ingyen munka
Bár a megkérdezettek 10 százaléka a többletkereseti lehetőség miatt túlórázik, a többségnek (44%) nem, 35 százaléknak mindig, további 14 százaléknak pedig többnyire kifizeti a munkavállaló a plusz munkát. A túlórapénz valószínűbb a (részben) külföldi tulajdonú cégek alkalmazottai esetében, valamint a fizikai munkát végzők és a részmunkaidőben dolgozók körében.
Bár sokat túlórázunk, pozitívum, hogy a megkérdezettek szerint ez nem okoz ellentétet a többet és a kevesebbet dolgozók között: a tovább maradók 42 százalékát egyáltalán nem zavarja, ha kollégái időben végeznek, a korábban hazaindulók 50 százaléka szerint pedig nem kellemetlen, ha mások tovább maradnak az irodában.
PRevolúció, NoGuchi, Profession.hu
További hírek a kategóriából...
Akár látatlanban is elfogadna egy új álláslehetőséget a munkavállalók több mint fele
Egy napokban készült felmérés szerint a magyar munkavállalók elenyésző része, csupán 6%-a ragaszkodna ahhoz, hogy személyesen is találkozzon leendő felettesével vagy kollégáival, mielőtt elfogad egy új állásajánlatot. Közel 60%-uk viszont határozottan állítja, hogy megelégedne azzal, ha csak telefonos és videós állásinterjúra lenne lehetősége, úgy is tudna döntést hozni.
Álláskeresés világjárvány idején: az online megoldásoké a főszerep
Keressen valaki munkát akár azért, mert a koronavírus miatt kialakult helyzetben veszítette el az állását, vagy azért, mert éppen a világjárvány kitörése előtt mondott fel előző munkahelyén, első találkozása leendő munkaadójával valószínűleg nem a megszokott módon történik majd. A járványügyi intézkedések miatt ezen a területen is a személyes kontaktust nem igénylő megoldások kerültek előtérbe.
Mától ingyenesen lehet feladni álláshirdetéseket önkéntes és egészségügyi állásokra
A mai naptól minden, a koronavírussal szembeni küzdelmet elősegítő önkéntes, illetve egészségügyi állás közzétételét ingyenesen vállalja a Profession.hu. A kezdeményezés célja, hogy az egészségügyi háttérrel rendelkező szakembereket, illetve a segíteni vágyókat és azokat a helyeket, ahol most a legnagyobb szükség van rájuk, a lehető leghatékonyabban és leggyorsabban kössék össze.