A hétvégén megszületett a megállapodás a devizahitelek forintosításáról, az átszámításnál gyakorlatilag a piaci átlagárfolyamot használják. Vasárnap a nemzetgazdasági miniszter még úgy nyilatkozott, hogy az érintett adósok dönthetnek, átváltják-e a hitelüket, hétfőn azonban kiderült, hogy gyakorlatilag kötelező lesz a forintosítás minden érintett hiteles számára. A bankok ugyanis minden ügyféllel újratárgyalják a szerződéseket, és egy 2011 óta hatályos törvény a devizahitel felvételét devizaalapú jövedelemhez köti.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője elmondta: azzal, hogy a kormány gyakorlatilag kötelezővé tenné a forintosításban való részvételt, azt akarja elkerülni, ami az árfolyamgátba való belépés során már megmutatkozott. Az árfolyamgát-rendszerbe lépés ugyanis önkéntes volt, és azt a megoldást a devizahiteleseknek csak 40-50 százaléka választotta.
Véleménye szerint a forintosításnál is előfordulhatna, hogy nem mindenki szeretne részt venni benne, például azok a devizahitellel rendelkezők, akik arra számítanak, hogy a jövőben erősödik majd a forint. Ez azonban szembe menne a kormány gazdaságpolitikai szándékával, azzal, hogy a kabinet ki akarja vezetni a devizahiteleket a magyarországi bankszektor eszközeiből.
Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzője szerint a devizahitelek kötelező forintosításával sok háztartás továbbra sem kerül ki az adósságcsapdából. Sok rossz adós marad a banki portfóliókban, csak ezúttal forintban lesznek eladósodva. Így pedig nem biztos a bankok vissza fogják nyerni hitelezési aktivitásukat.

Az elemző úgy véli, hogy bár a lakosság a devizahitel csapdából kikerül, de lehet, hogy nagyobb tőketartozással kezd bele egy új hitel törlesztésébe, és véleménye szerint a törlesztőrészletek sem csökkennek jelentősen. Sok háztartás van bajban, és számukra nem biztos, hogy olyan nagy segítséget jelent ez a megoldás - fejtette ki. Megjegyezte, hogy a részletek még nem ismertek, például, hogy milyen kondíciókkal lehet majd a forinthitelekhez jutni.



MTI