2024.11.26 | Kedd
Virág napja

Vállalati részvények helyett a cégek nagy része továbbra is inkább készpénzzel motiválja munkatársait
2014.11.04
Egyéb hírek
262
.
A Deloitte 24 országban, 136 nagyvállalat megkérdezésével végrehajtott felmérése szerint régiónkban a felsővezetők javadalmazásánál a társaságok jelentős része annak ellenére a készpénzes juttatásokat részesíti előnyben, hogy az sem munkáltatói, sem munkavállalói szempontból nem a leghatékonyabb motivációs eszköz. A kutatás szerint továbbra is az amerikai és angolszász tulajdonban lévő cégeknél a legelterjedtebbek a teljesítményhez kötött részvényjuttatások.

A részvényjuttatási programoknak jellemzően két fajtája terjedt el, amiben a Deloitte tapasztalatai szerint a nemzetközi és a magyar trendek megegyeznek. A vállalatok vagy a felsővezetőknek és a topmenedzsmentnek, vagy pedig a cég összes dolgozójának, de mindenképpen a munkatársak jelentős részének kínálnak fel részvényvásárlási opciót. A programban résztvevők ilyenkor jellemzően ingyen, vagy jelentős kedvezményekkel juthatnak hozzá részvényvételi joghoz – és ezen keresztül végső soron a cég saját, vagy nemzetközi anyavállalatának papírjaihoz.

Horváthné Szabó Beáta, a Deloitte Zrt. adóosztályának igazgatója kiemelte: „Ehhez szinte minden esetben hosszabb távú elköteleződés, illetve a Deloitte felmérése szerint 2013-hoz képest idén már egyre többször valamilyen teljesítménykritérium, előre rögzített célok teljesítése is kötődik a gyakorlatban a felsővezetői programok esetében. A részvények tartási időszaka, vagy a joggyakorlásra vonatkozó várakozási időszak – amelynek lejárta után a munkavállalók szabadon rendelkezhetnek a részvényekkel – átlagosan 3 év külföldön és Magyarországon egyaránt.”

Magyarországon egyelőre kevéssé elterjedt motivációs eszköz
A felmérés szerint a megelőző év adataihoz képest világszerte nőtt a felsővezetői részvényjuttatási programok elterjedtsége. A szélesebb körben működtetett programok száma mindeközben némileg csökkent a tavalyi évhez képest, és ezek továbbra is jellemzően a brit tulajdonú cégeknél a legelterjedtebbek.

Európán belül a Deloitte Zrt. tapasztalatai szerint továbbra is Nyugat-Európa országaiban elterjedtebbek az effajta programok. Magyarországon a többi közép-kelet európai országhoz hasonlóan a tömeges alkalmazásuk továbbra sem jellemző, és ha létezik is valamilyen program a hazai cégeknél, azok a legtöbb esetben inkább csak a felsővezetők és a top-menedzsment motiválására szolgálnak.
A Deloitte Zrt. tapasztalatai szerint a nemzetközi nagyvállalatok magyarországi leányvállalatai esetében jellemzően az anyacég dönti el, hogy az itteni cégek rendelkeznek-e saját részvényjuttatási programmal. A társaságok ilyenkor általában azt vizsgálják meg, hogy a több országban működtetett rendszerek átültetése után, a magyarországi környezetben is működnek-e majd a különféle adó- és járulékelőnyök, illetve továbbra is egyensúlyban tarthatók-e a bevezetéssel és működtetéssel járó pluszkiadások a részvényjuttatási program által hordozott pénzügyi előnyökkel, és az üzleti kultúrában tetten érhető fejlődéssel.

A részvényjuttatási programokkal járó adózási kedvezmények
Amennyiben a részvényjuttatási program megfelel bizonyos feltételeknek a munkabérhez képest lényegesen kedvezőbb adó- és járulékterhek mellett értékesíthetők a program keretében megszerzett részvények. 2014. január 1-től már a program Nemzeti Adó-és Vámhivatal általi nyilvántartásba vétele sem szükséges, vagyis a juttatások adóadminisztrációja is jelentősen leegyszerűsödött.

Ha Magyarországon egy magánszemély úgy szerez részvényt, hogy a szerzés évét követő második év végéig letétben tartja a részvényeit, akkor akár járulékmentesen juthat hozzá a papírokhoz. Ekkor ugyanis nem a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok, hanem a részvények értékesítésekor az árfolyamnyereségre vagy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre vonatkozó, kedvezőbb megítélés lép életbe. Mindkét fél jól járhat így, hiszen a munkavállaló tulajdonosi szemléletének erősítése mellett, a jövedelem egy részét részvényben (-opcióban) juttató munkáltató és a munkavállaló is jelentős megtakarítást érhet el a járulékmentességnek köszönhetően.

Horváthné Szabó Beáta hozzátette: „A részvényjuttatási programok bevezetését fontolgató vállalatoknak cégmérettől függetlenül azt is kell mérlegelniük, hogy a dolgozók motivációjának és hosszú távú érdekeltségének megteremtése mellett egy program bevezetése milyen adminisztrációval jár. Különös figyelmet kíván annak eldöntése, hogy a program maradéktalanul megfeleljen a törvényi feltételeknek, ellenkező esetben a hátrányos jogkövetkezményekről sem szabad elfeledkezni.”
Elégedettek a cégek a meglévő programjaikkal.
A részvényjuttatási programok a munkavállalói motiváció mellett a vállalat iránti lojalitásra, a kulcspozícióban lévő dolgozók megtartására is jó hatással vannak. A Deloitte nemzetközi felmérése megmutatta, a vállalatok szemszögéből a jobb teljesítményre való motiválás, a cég eredményességének növelésében való közvetlen érdekeltség, továbbá a piaci versenyképesség fokozása a felsővezetői részvényjuttatási program első számú mozgatórugói. A munkavállalók szélesebb körében lehetővé tett részvényvásárlás ezzel szemben inkább a tulajdonosi szemlélet kultúráját erősíti.

A felmérésben résztvevő 136 nagyvállalat túlnyomó hányada nem tervez komolyabb változtatást a részvényjuttatási programját illetően. Jelentős többségük, amennyiben újra felmerülne a program lehetősége, ismét annak bevezetése mellett döntene.



Indigo Communications