A monetáris tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 2,1 százalékos szintjén keddi ülésén.
Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint az európai üzleti bizalomban látható megrendülés a magyar feldolgozóipar jövőképére is negatívan hat, ami arra késztetheti a jegybankot, hogy további kamatcsökkentéssel serkentse a hazai gazdasági aktivitást.
A szakértő figyelmeztetőnek tartja az előtérbe került európai deflációs félelmeket is. Emlékeztet, hogy a szeptemberi inflációs adatok szerint az Európai Unió 28 tagországa közül 8-ban mértek negatív árindexet, egyebek mellett Magyarországon is, az eurót használó 18 országban pedig csupán 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves szinten, amire 2009 óta nem volt példa.
A felsorolt tényezők és a folyamatosan csökkenő olajár miatt az Equilor szakértője arra számít, hogy decemberben az MNB lefelé módosítja inflációs prognózisát és út nyílhat a további monetáris lazítás felé 2015 elején.
Kuti Ákos arra is felhívja a figyelmet, hogy az október eleji lengyel kamatcsökkentés óta ismét a magyar kamat lett a legmagasabb a régióban, és ez a tény tovább növelheti a jegybank mozgásterét a későbbiekben.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint az elmúlt időszakban beérkezett makrogazdasági adatok és piaci folyamatok a gyengébb gazdasági növekedés és az alacsonyabb inflációs pálya irányába mutatnak, ami felveti az esélyét annak, hogy esetleg az MNB is újra kamatcsökkentésbe kezd.
Globális szinten is az látszik, hogy a jegybanki döntésekkel kapcsolatos várakozások változnak: a szigorítás esetében az időpont kitolódik, ahol pedig az élénkítés van napirenden, ott egyre agresszívabbá válnak a várakozások. A közvetlen régiónkban is ezt tapasztaljuk, hisz a román és lengyel jegybank esetében a piac egyre lejjebb várja a kamatvágások végpontját - fejtette ki a szakértő, aki azonban az év végéig nem számít újabb kamatvágásra az MNB-től.
Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője viszont úgy véli, hogy a magyar gazdaságot továbbra is alacsony inflációs környezet jellemzi, amely a kamattartási ciklus folytatását támogatja.
Az elemző kifejti, hogy az átalakulóban lévő jegybanki szerepkörnek köszönhetően a gazdaság növekedési pályára való átállítása fokozottabb szerepet kap a jelenlegi geopolitikai folyamatok mellett Európában. A közelmúltban az Európai Központi Bank 1,7 milliárd eurós eszközfedezetű értékpapír vásárlásai, illetve a lengyel jegybank jelentős, 50 bázispontos kamatvágása is ezt támasztják alá.
Jelenleg az Európai Unió, köztük Magyarország fokozott érdeke is a pénzügyi- és gazdasági stabilitás biztosítása. Ebben a jegybankok szerepköre jelentősen felértékelődött, amihez szükségszerű az eszköztáruk bővítése, amit a mértékadó központi bankok, illetve velük összhangban a Magyar Nemzeti Bank gyakorlatán is láthatunk - olvasható a Nézőpont Intézet kommentárjában.

Barczel Vivien, az Erste Bank elemzője arra számít, hogy hosszú távon fennmaradhat a 2,1 százalékos kamatszint, várakozása szerint csak 2015 után jöhet szigorítás a monetáris politika részéről.
Ha a külföldi környezetet nézzük, nyomás az Egyesült Államok felől érkezhet, ahol feltehetően a jövő év közepén emelhetik az alapkamatot. Azonban az Európai Központi Bank gazdaságélénkítő programjai, illetve a vártnál is alacsonyabb irányadó kamata fenntarthatja azt a környezetet, amiben az MNB is lazán tarthatja a monetáris kondíciókat - írta elemzésében.
Hozzátette, hogy a szeptemberi rekordmélységű, mínusz 0,5 százalékos infláció után az év utolsó néhány hónapjában sem várható jelentősebb emelkedés, egyedül decemberben nőhet 1 százalékra az fogyasztói árszínvonal. Jövőre azonban nagyobb mértékű áremelkedést várnak az Erste elemzői, így éves átlagban elérhető a 3 százalékos inflációs cél.


MTI