A bíróság elutasította a felperes pénzintézetek azon kérelmét, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához, és az Ingatlanlízing Zrt-t 580 ezer forint, a másik két felperest 530 ezer-530 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
Az eljáró tanács elnöke megjegyezte, a három ügy nagyfokú hasonlóságot mutatott egymással; mind a felperes, mind az alperes lényegében ugyanazokat az érveket sorakoztatta föl a három ügyben, ezért a bíróság indokolása sem tér el jelentősen a három ítéletben.

A bíróság az indokolásban kifejtette: azért nem tartotta szükségesnek, hogy az Európai Unió Bíróságához forduljon, mert a Kúria a Kásler ügyben - amikor kimondta, hogy az árfolyamrés tisztességtelen - már bevárta az EU-Bíróság álláspontját, és ez alapján hozta meg jogegységi döntését, amelyen a mostani per keretét adó - a devizahitel-szerződések egyes kérdéseiről szóló - törvény alapul.
Ami az ügy érdemi részét illeti, a bíróság hangsúlyozta: a perben egyetlen kérdést vizsgálhatott, szigorúan az említett törvény keretei között, mégpedig azt, hogy fennállt-e a tisztességtelenség a felperes devizahiteles szerződéseiben alkalmazott általános szerződési feltételeknél (ászf). A bíróság kiemelte: a törvényi szabályozás konjunktív, vagyis ha a jogszabályban meghatározott hét elvből csak az egyiket is sérti a pénzintézet által alkalmazott ászf, akkor szükségtelen a további vizsgálódás, fennáll a tisztességtelenség. Az Ítélőtábla ezért mellőzte ítéletében az elsőfokú ítéletnek azt a részét, amely egy elv megsértésének a megállapítása után további elvek sérelmét taglalja.


MTI