Az egyik jogszabály arról rendelkezik, hogy a pártok a jövőben uniós jogi státust kaphatnak, és a jövőben csak azok a pártok kaphatnak majd támogatást az uniós költségvetésből, amelyek elnyerik ezt a jogállást. A pártokkal szemben támasztott minimumkövetelmény, hogy legalább a tagállamok negyedében képviseltessék magukat, valamint tartsák tiszteletben az EU alapértékeit, az emberi jogok, az emberi méltóság, a demokrácia és a jogállamiság elveit. A státus megadásáról az Európai Parlamentben működő független hatóság dönt majd, amely köteles lesz ellenőrizni azt is, folyamatosan teljesülnek-e ezek a feltételek.
"Az Európai Unió alapértékeinek nyílt és súlyos megsértése esetén a hatóság, független szaktekintélyekből álló bizottsággal való egyeztetést követően, visszavonja az európai jogi státust, hacsak a tanács és a parlament ezt egyidejűleg nem ellenzi" - derül ki a közleményből. A hatóság büntetést és egyéb szankciókat is kiszabhat a pártokra és alapítványaikra, ha megsértik az előírásokat.
Nem változtat a szabályozás a pártoknak juttatandó uniós költségvetési támogatások rendszerén. A nekik szánt pénz 15 százalékát egyenlően osztják el közöttük, míg a pénz 85 százalékát annak arányában osztják fel, hogy a pártok hány képviselővel rendelkeznek az EP-ben. Tavaly a pártok mintegy 33,9 millió eurót (kb. 10,6 milliárd forint) kaptak az EU büdzséjéből.
Másfélszeresére nő viszont a pártoknak adható magánadományok maximuma. Eddig természetes vagy jogi személyek legfeljebb 12 ezer eurót adományozhattak a pártoknak egy évben, mostantól ez az összeg legfeljebb 18 ezer euróra emelkedik. A 3000 eurónál többet felajánlók nevét pedig nyilvánosságra kell hozni.
A szabályozás 2017. január 1-jén lép hatályba.


MTI