A tárcavezető elmondta: ezt az összeget az érintett intézmények adósságcsökkentésre használhatják fel. Szervezeti ésszerűsítést vár tőlük a tárca.
Balog Zoltán emlékeztetett arra, az alap célja, hogy a felsőoktatási intézmény vállaljon egy olyan átalakítást, amelynek keretében csökkenti az adósságát és a hiány nem is termelődik újra.
A miniszter hozzátette: azt szeretnék, hogy minél kevesebb pluszforrást kelljen betenni a rendszerbe. Tavaly 10 milliárdról indultak, amit még tovább növeltek, az idén pedig 6,71 milliárdot fordítanak az adósságot cipelő, intézkedési tervet kidolgozó intézmények finanszírozására.
A tárca vezetője a kialakult hiányok egyik legfontosabb okát a PPP-konstrukciókban jelölte meg, s azt mondta: olyan beruházások indultak el a magángazdasággal közösen, amelyek mára viselhetetlen terheket rónak az intézményekre.
Ennek megoldása is része a felsőoktatás átalakításának - mondta Balog Zoltán, jelezve: hamarosan a kormány elé kerül egy koncepció, s ennek alapján látni fogják, hogy a felsőoktatásban milyen épületállományra és infrastruktúrára van szükség.
Palkovics László felsőoktatási államtitkár elmondta: az intézményekkel július második felében folytatott tárgyalások eredményeként jött létre a mostani megállapodás.
Az államtitkár hozzátette: tavaly már az összintézményrendszer szintjén érezhetőek voltak a pozitív hatások, és a költségvetési hiány helyett az év végül pozitív szaldóval zárult. Nem minden intézmény tudta ugyanakkor ilyen rövid idő alatt azokat a strukturális lépéseket végrehajtani, amelyek a hiány újratermelődését teljesen megakadályozták volna - jegyezte meg.
Nagyon sokfajta projektet határoztak meg az intézményekkel közösen - mondta, és példaként említette az operatív működés belső hiányainak kiküszöbölését, a nem állami forrásból származó bevételek növelését új programok indítása érdekében. Kitért arra, hogy a szeptemberben létrejött Testnevelési Egyetem és a Pető András Főiskola is ebből a keretből kap a struktúraváltáshoz.
Hangsúlyozta: a projektek jelentős része arra vonatkozik, hogy az adósságok újratermelődésének dinamikája hogyan csökkenthető. A tárgyalások alapján elmondható, hogy az idén támogatott intézményeknél az adósság újratermelődése gyakorlatilag megszűnhet. Az államtitkár arra számít, hogy jövőre az alapot már más szabályrendszer szerint lehet felhasználni, és az intézmények az alaptevékenységüket, az oktatást, a kutatást és a fejlesztést tudják majd finanszírozni pályázati formában.
A tárca háttéranyaga szerint a Dunaújvárosi Főiskola 130 milliós, az Eötvös József Főiskola 500 milliós, a Kaposvári Egyetem 600 milliós, a Károly Róbert Főiskola 250 milliós, a Magyar Képzőművészeti Egyetem 150 milliós, a Miskolci Egyetem 300 milliós, a Nyíregyházi Főiskola 1,2 milliárdos, a Nyugat-magyarországi Egyetem 1,55 milliárdos, a Pető András Főiskola 151 milliós, a Pécsi Tudományegyetem 1,02 milliárdos, a Testnevelési Egyetem 350 milliós, a Szolnoki Főiskola 560 milliós támogatásban részesül.
A kormány 2013 februárjában döntött a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap létrehozásáról, ez a felsőoktatási intézmények belső átszervezéséhez, a fennálló adósságok csökkentéséhez nyújt támogatást. Az alap forrásainak eddigi felhasználása eredményes volt: az elmúlt két évben stabilizálták helyzetüket a vidéki főiskolák, több felsőoktatási intézményben jelentős szervezeti változtatás történt, továbbá a meghirdetett szakok számát is ésszerűsítették - olvasható az öszegzésben. A tárcavezető elmondta: ezt az összeget az érintett intézmények adósságcsökkentésre használhatják fel. Szervezeti ésszerűsítést vár tőlük a tárca.
Balog Zoltán emlékeztetett arra, az alap célja, hogy a felsőoktatási intézmény vállaljon egy olyan átalakítást, amelynek keretében csökkenti az adósságát és a hiány nem is termelődik újra.
A miniszter hozzátette: azt szeretnék, hogy minél kevesebb pluszforrást kelljen betenni a rendszerbe. Tavaly 10 milliárdról indultak, amit még tovább növeltek, az idén pedig 6,71 milliárdot fordítanak az adósságot cipelő, intézkedési tervet kidolgozó intézmények finanszírozására.
A tárca vezetője a kialakult hiányok egyik legfontosabb okát a PPP-konstrukciókban jelölte meg, s azt mondta: olyan beruházások indultak el a magángazdasággal közösen, amelyek mára viselhetetlen terheket rónak az intézményekre.
Ennek megoldása is része a felsőoktatás átalakításának - mondta Balog Zoltán, jelezve: hamarosan a kormány elé kerül egy koncepció, s ennek alapján látni fogják, hogy a felsőoktatásban milyen épületállományra és infrastruktúrára van szükség.
Palkovics László felsőoktatási államtitkár elmondta: az intézményekkel július második felében folytatott tárgyalások eredményeként jött létre a mostani megállapodás.
Az államtitkár hozzátette: tavaly már az összintézményrendszer szintjén érezhetőek voltak a pozitív hatások, és a költségvetési hiány helyett az év végül pozitív szaldóval zárult. Nem minden intézmény tudta ugyanakkor ilyen rövid idő alatt azokat a strukturális lépéseket végrehajtani, amelyek a hiány újratermelődését teljesen megakadályozták volna - jegyezte meg.
Nagyon sokfajta projektet határoztak meg az intézményekkel közösen - mondta, és példaként említette az operatív működés belső hiányainak kiküszöbölését, a nem állami forrásból származó bevételek növelését új programok indítása érdekében. Kitért arra, hogy a szeptemberben létrejött Testnevelési Egyetem és a Pető András Főiskola is ebből a keretből kap a struktúraváltáshoz.
Hangsúlyozta: a projektek jelentős része arra vonatkozik, hogy az adósságok újratermelődésének dinamikája hogyan csökkenthető. A tárgyalások alapján elmondható, hogy az idén támogatott intézményeknél az adósság újratermelődése gyakorlatilag megszűnhet. Az államtitkár arra számít, hogy jövőre az alapot már más szabályrendszer szerint lehet felhasználni, és az intézmények az alaptevékenységüket, az oktatást, a kutatást és a fejlesztést tudják majd finanszírozni pályázati formában.
A tárca háttéranyaga szerint a Dunaújvárosi Főiskola 130 milliós, az Eötvös József Főiskola 500 milliós, a Kaposvári Egyetem 600 milliós, a Károly Róbert Főiskola 250 milliós, a Magyar Képzőművészeti Egyetem 150 milliós, a Miskolci Egyetem 300 milliós, a Nyíregyházi Főiskola 1,2 milliárdos, a Nyugat-magyarországi Egyetem 1,55 milliárdos, a Pető András Főiskola 151 milliós, a Pécsi Tudományegyetem 1,02 milliárdos, a Testnevelési Egyetem 350 milliós, a Szolnoki Főiskola 560 milliós támogatásban részesül.
A kormány 2013 februárjában döntött a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap létrehozásáról, ez a felsőoktatási intézmények belső átszervezéséhez, a fennálló adósságok csökkentéséhez nyújt támogatást. Az alap forrásainak eddigi felhasználása eredményes volt: az elmúlt két évben stabilizálták helyzetüket a vidéki főiskolák, több felsőoktatási intézményben jelentős szervezeti változtatás történt, továbbá a meghirdetett szakok számát is ésszerűsítették - olvasható az öszegzésben.


MTI