A csütörtöktől hatályos rendelet határozza meg a központi költségvetésben szereplő beruházásösztönzési célelőirányzat felhasználásának szabályait.
Az idei költségvetésben 13 milliárd 470,8 millió forint szerepel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetben erre a célra.
Támogatás a Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdasági társaság, továbbá európai részvénytársaság, valamint európai szövetkezet részére nyújtható.
A kiemelt iparágak mellett más területek beruházásai is támogathatók, viszont felsorolja a rendelet a tiltott gazdasági ágazatokat. Ide tartozik például az acélipar, a hajógyártás, az energiatermelés és a kereskedelem is.
A támogatandó beruházások nagysága attól függ, hogy azok melyik régióban jönnek létre. Így a fejlettebb Közép- illetve Nyugat-dunántúli régióban 20 millió euró az alsó határ, a többi régióban elegendő a 10 millió euró is.
A támogatás intenzitását (arányát) egy korábbi rendeletében, július 1-jétől a következőképpen határozta meg a kormány: az Észak-magyarországi, az Észak-alföldi, a Dél-alföldi és a Dél-dunántúli régiókban 50, a Közép-dunántúli régióban 35, míg a Nyugat-dunántúliban 25 százalék. A Közép-magyarországi régióban a legtöbb településen 35 százalék, míg Piliscsabán, Pilisjászfalun, Pilisvörösváron és Solymáron megvalósuló beruházásoknál csak 20 százalék.
A felsorolt támogatási arányok kisvállalkozásoknál 20, a közepes nagyságú cégeknél 10 százalékponttal növekedhetnek.
A saját erő minden esetben 25 százalék.
A támogatás további feltétele az, hogy az igénylőnek új munkahelyek létrehozását kell vállalnia. Ennek alapja a beruházás megkezdését megelőző egy év átlagos létszáma. Közép-Magyarországon, Nyugat-Dunántúlon és a Közép-dunántúli tervezési-statisztikai régióban a támogatáshoz legalább 100, az Észak-magyarországi, az Észak-alföldi, a Dél-alföld és a Dél-dunántúli régióban legalább 50 új munkahely szükséges a beruházási támogatáshoz.
Két esetben az Európai Bizottság előzetes jóváhagyását kell kérni az állami támogatáshoz. Az első az, ha a kérelem benyújtását megelőző 2 évben a cég az EGT területén azonos, vagy pedig hasonló tevékenységet szüntetett meg. A második körbe a 100 millió eurónál nagyobb összegű beruházások tartoznak.
A jogszabály rögzíti az elszámolható a beruházás költségek körét, kizárja ebből például a saját előállítású eszközök, a járművásárlás összegét, illetve a franchise díjat is.


MTI