Az ILO MTI-hez eljuttatott közleményében kiemeli: azok az országok, amelyek a 2000-es évek eleje óta a legtöbbet áldozták a jó minőségű munkahelyek létrehozására, 2007 óta szinte minden évben 1 százalékponttal magasabb növekedést produkáltak, mint más fejlődő és feltörekvő országok. Az ILO szerint ez segített a 2008-ban elkezdődött globális válság hatásainak enyhítésében.
A jelentésből kiderül az is, hogy az előzetes várakozásoknál kisebb mértékű növekedés volt a munkanélküliek számában: 2013-ban az állástalanok száma globális szinten majdnem elérte a 200 milliót, és idén várhatóan 3,2 millióval nő ez a szám. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet előrejelzése szerint a jelenlegi trendek és politikák mellett 2019-re a munkanélküliek száma eléri a 213 milliót, és globális szinten a munkanélküliségi ráta 2017-ig a jelenlegi 6 százalék körül marad.
A legmagasabb munkanélküliségi adatok, amelyek Észak-Afrikára és a Közel-Keletre jellemzőek, 2014-ben változatlanok maradnak: 12,3 százalék az előbbi, és 11,15 százalék az utóbbi térség esetében. 2014-ben a legnagyobb emelkedés a Közép- és Délkelet-Európa, valamint a volt szovjet tömb utódállamai esetében várható, ezekben a térségekben a munkanélküliségi ráta eléri a 8,3 százalékot - írja az ILO.
A szervezet szerint a következő 5 évben a munkahelyek 90 százaléka a feltörekvő és fejlődő országokban jön létre.
A jelentésben az ILO arra a következtetésre jutott, hogy a jó minőségű munkahelyek megteremtése, a bizonytalan foglalkoztatás csökkentése és a munkavállalói szegénység elleni intézkedések nagyobb gazdasági növekedést eredményeznek, emellett a jó minőségű munkahelyek létrehozása csökkenti a jövedelemkülönbségeket.
Az ILO erre többek között Szenegált említi példaként: 1991-ben a munkavállalók 12 százaléka élt bérből vagy fizetésből, és ez az arány 2013-ra 26 százalékra emelkedett. Ugyanebben az időszakban a dolgozó szegények aránya 34 százalékponttal csökkent, a termelékenység pedig évente átlagosan 0,5 százalékkal nőtt. A jelentés szerint Peru egy másik olyan ország, ahol a bérből és fizetésből élők aránya a becslések szerint 15 százalékponttal emelkedett, 1991-ben 34 százalék volt, 2013-ban már 49 százalék. Ugyanezen időszakban a termelékenység évente átlagosan 1,8 százalékkal nőtt, míg a dolgozó szegények aránya 23 százalékponttal csökkent.
A jelentés hangsúlyozza: a jól megtervezett szociális védelmet ötvözni kell a mezőgazdaság termelékenységének növelésével, és ezzel egyidőben az olajból és egyéb természeti erőforrásokból származó bevételeket a gazdaság egyéb ágazatainak élénkítésére kell fordítani.

MTI