A jogászképzés már régóta a legnépszerűbb szakok közé tartozik, a kétezres évek elején évekig vezette toplistát. Azóta is szinte minden évben szerepel a top10-ben. 2009-ben a csaknem 7000 jelentkezőből 1007 embert vettek fel államilag támogatott képzésre, a következő években azonban a keretszámok csökkenése miatt kevesebbet (2010-ben 859, 2011-ben pedig 835 főt) – derül ki az Educatio Nonprofit Kft. statisztikáiból.
Az idei évtől viszont összesen 100 diák tanulhat „ingyen” jogot – az egyik fele az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a másik fele pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Más egyetemen nem lesz lehetőség államilag támogatott formában jogot tanulni, miközben nyolc intézmény kínál ilyen képzést. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint ezzel a döntéssel a kormány ellehetetleníti a jogászképzést, ugyanis szerintük ennyi szakember még az állam igényeit sem elégíti majd ki. (A közszférában a tervek szerint az újonnan létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzettek dolgoznak majd a jövőben. Ám a Felvi.hu-n megjelent dokumentum alapján ide egyetlen államilag támogatott hallgatót sem vesznek fel 2012-ben.)
Presztízst jelent a jogi diploma
Az jogász szakma elismertsége hazánkban az egyik legmagasabb (még az orvosi pályát szokták egy lapon említeni vele). A szakma presztízse mellett a jogi pályán elérhető relatíve magas kereset is szerepet játszik abban, hogy igen sok fiatal felvételizik erre a szakra. Van azonban olyan hallgató is, aki csak azért jelentkezett a jogi karra, mert mindenképpen a neve mellé szeretné biggyeszteni a „dr.” előtagot.
Mások családi indíttatásból tanulnak jogi egyetemen. Gáti Annamária, a TÁRKI kutatója felvázolta egy tanulmányában: a jogi pályáknál (és az orvosinál is) a családi hagyományok, valamint a társadalmi háttér erősebben hatnak a fiatalokra, mint más képzési területeken. A jogi és igazgatási pályát választó fiatalok gyakran olyan szülők gyermekei, akik maguk is legalább főiskolai szintű végzettséggel rendelkeznek.Nagyon nehéz volt bejutni egy jogi karra2011-ben az ELTE jogi karára volt a legnehezebb bejutni az összes hasonló profilú intézmény közül, a nappali, államilag támogatott képzésen 427 volt a ponthatár. A Debreceni Egyetemre, a Pécsi, valamint a Szegedi Tudományegyetemre 418, a Károli Gáspár Református Egyetemre és a Miskolci Egyetemre egyaránt 417 pont kellett. A Pázmányon 419, a Széchenyi István Egyetemen pedig 416 pontnál húzták meg a vonalat. Ami érdekesség, hogy több intézményben is meghaladta az államilag támogatott levelező képzés ponthatára a nappaliét. A költségtérítéses képzésre az ELTE-n majdcsak 400 ponttal lehetett bejutni, más intézményekben viszont a legtöbb esetben elég volt elérni a 200-as minimum ponthatárt.fn.hir24.hu