A közvélemény-kutatást az elmúlt 3 hónapban készítették a 15-25 év közöttieket reprezentáló 600 fő személyes megkérdezésével.
A középiskolások várakozásai és a diplomával rendelkezők tapasztalatai lényegében azonos válaszokat eredményeztek: az előbbiek kétharmada reménykedik abban, hogy a felsőfokú végzettség megszerzésének nagy és pozitív befolyása lesz a későbbi évekre, a végzettek héttizede pedig már érzi is ezt a többletet. A felsőoktatásban lévő hallgatók is átlag feletti arányban (56 százalékban) bíznak a diploma erejében. A korosztály alap- vagy középfokú képzettséggel a munkaerőpiacon lévő tagjai viszont teljesen másként értékelik a diplomát: csak egyharmaduk tulajdonít neki nagy jelentőséget.
Felvételi rangsor a fiatalok szemével
A fiatalok által felállított felsőoktatási rangsor első helyezettje az ELTE (21 százalékos említési aránnyal), második a Corvinus, harmadik a BME (8, illetve 5 százalékkal). A sorban a nagy vidéki városok tudományegyetemei következnek. A debrecenit 4, a szegedit 3, a pécsit 2 százalék tartotta a legjobb felsőfokú iskolának. Az ifjú korosztály körében még a SOTE is érdemi említéseket kapott – 2 százaléktól.
38 százalék szerint fontos, ki hol végez
A legtöbben, 38 százaléknyian úgy tartják, hogy a munkaerő-felvétel során leginkább az számít, melyik intézményben végzett a pályakezdő. Viszonylag sokaknak, 27 százaléknak az a meglátása, hogy a foglalkoztatók tanúbizonyságot szereznek a jelentkezők gyakorlati felvértezettségéről, míg 19 százalék szerint csak arra figyelnek, hogy diplomája legyen a belépőnek.
52 százalék szerint a diploma csak alap
A felmérés szerint csak kevesen, 19 százaléknyian vélekednek úgy, hogy a mai, magyar felsőfokú intézményben szerzett ismeretek nagyon jól hasznosíthatók a munkavégzés során. A többieknek hiányérzetük van: 26 százalék szerint 'csak' gondolkodásra tanít a felsőoktatás, további 26 százalék szerint jó alapot biztosít a munka világához, de további kiegészítő tanulmányok szükségesek az érvényesüléshez.