A luxembourgi székhelyű uniós intézmény a projekttervezést és a nem megfelelő közlekedéspolitikát jelöli meg a beruházások gyenge pontjaként.
Iliana Ivanova, a jelentést jegyző számvevőszéki tag a testület közleménye szerint ismertette, hogy az auditált projektek a terveknek megfelelően megvalósultak, és ki is szolgálják az emberek igényeit, ám a beruházások kétharmadánál elmarad az azt igénybe vevők száma az eredetileg tervezettől.
"Ez a gazdasági és társadalmi hatásokat is csökkenti, kevésbé mérséklődik a légszennyezés és a dugó is" - mutatott rá a bolgár politikus, aki szerint a költségvetési megszorítások idején minden eurót hatékonyan kell elkölteni.
A számvevőszék öt pontban fogalmazta meg ajánlásait, hogy a jövőben nagyobb kihasználtságú projektek épülhessenek. Egyrészt a luxembourgi számvevők a fogyasztói megelégedettség és a szolgáltatás minőségének mérését javasolják. Kívánatosnak tartanák, ha a projekteknél előre lefektetnék, hogy milyen minimális elvárások vannak azokkal szemben, és ezek a támogatási megállapodásokba is bekerülnének, utólag pedig ellenőriznék őket. A számvevőszék szerint a várható utasok számát szigorúbban kell elemezni, valamint a választott tömegközlekedési módot számszerűen össze kell hasonlítani más közlekedési lehetőségekkel. A számvevőszék rámutat arra is, hogy a városi közlekedési projekteknek kerek egész közlekedéspolitikákba kellene illeszkedniük, valamint azt is javasolja, hogy ezeket az ajánlásokat ne csak az uniós, hanem a tagállami hatóságok is tartsák szem előtt az uniós támogatással megvalósuló tömegközlekedési projekteknél.

A számvevők szerint "a felhasználók számának túlbecslése, a különféle közlekedési módok közötti koordináció, valamint a parkolási tervek és a városi közlekedési stratégia hiánya is hozzájárult az alacsony kihasználtsághoz" - tudatta közleményében a luxembourgi uniós számvevőszék, amely szerint ezeknek legalább egy részét a projekt tervezési fázisában orvosolni lehetett volna.
A testület munkatársai összesen 26, 2000 és 2013 között uniós támogatással megvalósult projektet tekintettek át 11 városban, az Európai Unió öt tagállamában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban és Portugáliában, miután ezekben az országokban költötték el az ebben az időszakban ilyen célra fordítható, 10,7 milliárd euróra rúgó uniós költségvetési források felét. Négy esetben találtak súlyos csúszást az eredetileg tervezett megvalósulási határidőhöz képest, és három olyan projekt volt, amely sokkal többe került a vártnál.

MTI