Kisvárosi elitgimnáziumból esélytelennek tartja az állami finanszírozású helyen való továbbtanulás lehetőségét a 18 éves Szabolcs édesanyja, Erika. A fiú ugyan világéletében jól tanult, és két éve komolyan készül a Budapesti Gazdasági Főiskola turizmus és idegenforgalom szakára, de a támogatott felsőoktatási keretszámok kihirdetésével borult minden. Az eddigi többezer támogatott hely helyett csupán 70-et kapott a főiskola, ami Erika szerint szinte biztos, hogy már el is kelt. Szabolcs 'csupán' jeles, és nem kitűnő tanuló,akinek megvan ugyan a felsőfokú nyelvvizsgája, és emelt szintű matematika érettségire is készül, de ez az összes pontszerző lehetősége. Fanni, Szabolcs osztálytársa színkitűnő volt az elmúlt négy évben, és két felsőfokú nyelvvizsgája is van, de az emelt szintű érettségi mellett más, extra pontgyűjtésre neki sem volt lehetősége. A kisvárosok kitűnő színvonalon oktató gimnáziumai nem adnak országos középiskolai versenyekre első három helyezést elérő diákokat, és - mivel Szabolcsék iskolája evangélikus iskola, a hátrányos helyzet sem jellemzője az ide járó diákoknak.
Ezért nem marad más a számukra, minthogy lemondanak az álmaikról. Szabolcsnak olyan nagy szerencséje van,hogy születésekor az édesapja- biztos, ami biztos alapon - kötött egy életbiztosítást, és ezzel a 350 ezer forintos féléves oktatási költséget Erika ki tudja fizetni a számára. De- a földrajzi távolság miatt- a lakhatás, az ellátás és az esetleges oktatási járulékos költségek (könyvek, számítógép, utazás) még ezen felül is súlyos gondot jelent a család számára.
' Mikor a férjem 1993-ban a gyerek taníttatására elkezdett félretenni, kinevettem. Én akkor szereztem a második, ingyenes diplomámat. Nem hittem volna, hogy valaha ide jutunk, és az ismeretségi körben kérdezgetve nem is mindenki tette meg ezt a lépést . Most pedig már késő, mert ekkora összeget úgysem lehet egyik napról a másikra félretenni'- véli az asszony.


Előre eltervezett oktatás?
Egy, 1996-ban készült foglalkoztatási előrejelző tanulmányban a szerző, Tímár János arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresletet nem jó, ha pontosan lefedi a munkaerő kínálat, mivel ' A munkaerő-kereslet és a szakképzés összehangolása ...(nem) arra irányul, hogy az oktatási rendszerből kilépők szakirányok és képzettségi szintek szerinti összetétele .pontosan megfeleljen a keresletnek. Ez módszertanilag és tartalmilag elérhetetlen, társadalmilag és gazdaságilag káros lenne. Az emberek az iskolarendszerben megszerzett képzettséget három-négy évtizeden keresztül hasznosítják, fejlesztik . és módosítják. Az ebből eredő foglalkozási és képzettségi mobilitás a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik fontos előrehajtó ereje, ha azt az egyéni képességek és készségek fejlődését előmozdító
életpálya keresése motiválja, amit nemcsak a képzésben, hanem a prognosztizálásban is
figyelembe kell venni.' Pusztán ' az esetleges kisebb túlkínálat ,... a társadalmi-gazdasági haladás előrehajtó ereje lehet, ha a szakképzés szakirányok szerinti összetétele összhangban van az előre jelzett kereslet struktúrájával.'
Az idézett tanulmány (Munkaerő-kereslet 2010-ben ágazatok, foglalkozások és képzettség szerint, Közgazdasági Szemle, XLIII. évf., 1996. november (995.1009. o.)) szerint már ekkor is készültek a felsőoktatás modernizálására, és e mellett az is lebegett a szerzők szeme előtt,hogy úgy gondolták, ' a diplomások képzése növekvő szerepet játszik a munkapiaci egyensúly jövőbeli alakulásában'.
Akkor a szerző úgy látta, hogy az orvosok, a pedagógusok és a jogászok relatív száma Magyarországon 1994-ben meghaladta a gazdaságilag két-háromszor fejlettebb európai országok átlagát. A hazai műszaki szakember-ellátottság e mutató szerint másfélszerese volt az európai és az Egyesült államokbeli ellátottsági szintnek.
Az ágazati szakértők 2010-re az orvos-, a pedagógus- és a jogászellátottság mérsékelt növelését javasolták. A műszaki szakemberek csoportjában viszont még a '96-os, magas ellátottsági szintet is a két és félszeresére emelték volna.


Szemben a tanulói kereslettel
Láthattuk, milyen az, amikor 15-18 évvel az adott időszak előtt tesz valaki javaslatot a képzési irányok kijelölésére. Még a legnagyobb jóindulat mellett sem lehet pontos a kép. Árnyalják a válságok, értelmezhetetlen piaci felfutások, olyan iparági lépések, amelyek egy adott szakcsoportban a keresletet erősíthetik. Nem lehet egy egész ország felsőoktatását az olcsó, hazai mérnököket váró autóipari nagyberuházásokra építeni.
Az állam által meghatározott keretszámok azonban pont ezt teszik meg. A Felsőoktatási Felvételi Iroda 2011 szeptemberi kutatása alapján a 2011-es általános felvételi eljárásban az alap- és osztatlan szakok közül a tavalyi évhez hasonlóan a legtöbb jelentkező - 5991 fő - első helyen a gazdálkodási és menedzsmentet választotta. A szakot leginkább preferálok kétharmada, nappali tagozaton kívánná megkezdeni tanulmányait, A 2011-es normál felvételi eljárásban 30 intézmény illetve intézményi kar hirdetett gazdálkodási és menedzsment alapszakot. A legtöbb elsőhelyes jelentkezés a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karára érkezett, a szakra jelentkezők több mint 12% választotta ezt az intézményt. Nem sokkal marad le a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kara, melynek három képző intézetében közel 700-an szeretnék megkezdeni tanulmányaikat, ebből a budapesti képzőhelyet 613-an választották. A dobogó harmadik helyén az Általános Vállalkozási Főiskola áll 459 fővel. A fentiek alapján elmondható, hogy a szakra jelentkezők körében a budapesti intézmények élvezik a legnagyobb népszerűséget, a szakot meghirdető karok top10-es listáján 4 a fővárosban található- áll a tanulmányban. Messze nem él az összes, ezen intézmények magas pontszámaihoz alkalmazkodó, jól tanuló diák a fővárosban. Az ő tanulásuk költsége eleve sokkal magasabb, mint a helyben bejáróké.
Már nyilvános az adat, amelyből kiderül, melyik intézmény hány támogatott, illetve részben támogatott helyet kapott. A gazdaságtudományok képzési területéra csupán 250-re csökkentették a felvehető hallgatók számát.
Kérdéses lehet, hogy mire készülhet a több ezer felvételiző, aki most szeretné beadni a jelentkezését erre a szakra?
2011-bern gazdálkodási és menedzsment szakra, az országban összesen 2800 hallgató nyert felvételt. Idén szinte csak Budapesten lehet majd ezen szakirányon tanulni, mivel a Corvinus és a BGF 70-70 helye mellett PPKE 10 ,és a BME kapott 30 helyet. A debreceni, pécsi, veszprémi egyetemeken 10-10, a győrin 5 támogatott helyre fog több száz, több ezer diák felvételizni. Szegeden pedig nem is lehet majd állami támogatással közgazdász-diplomát szerezni.


Beláthatatlan következmények
Az, aki tanulni szeretne, nagyon nehéz helyzetbe kerül. A felvételi nagyon komoly 'projekt', amelyre évekig kell készülni. Az eddigi helyzet,amikor normatív finanszírozásért, gyakorlatilag jelképes költségtérítésért elégséges bizonyítvánnyal felvételt nyerhettek diákok egyes főiskolák
kihelyezett tagozataira, nem tartható. Azonban az átállás túl gyors volt. A továbbtanulást a középiskolás gyerekek szülei elsősorban a tanulmányi eredmények és motivációk fényében szervezik meg. Aki jó matematikából , az előtt szinte minden lehetőség nyitva áll. Terelhetőek ezek a gyerekek- a tantárgyak megszerettetésével- akár természettudományos irányba is. Ha pedig egy gyerek fizikából is jó, akkor nyitva áll előtte a felfutásban lévő, támogatott műszaki pálya. Azonban, mi lesz azzal, akinek nincs műszaki érzéke, és untatja a biológia, vagy a kémia, mert komplexebb összefüggések felismerésével szeretne foglalkozni annál, amit a körülötte látott világ leírása jelent?
15-18 évvel ezelőtt, még a német exportra termelő gyártó vállalatok megjelenése előtt alig jelentkezett valaki műszaki pályára, és mindenki kinevette az alkalmazott mérnökök alacsony fizetését. Ellenben pénzügyesként, jogászként többszázezer forintos nettó fizetéssel el lehetett helyezkedni- akár pályakezdőként is. Még korábban pedig a nehézipari mérnököknek volt olyan keresletük, amelynek csak az iparág szétrobbanása vetett véget.ugyvezeto.hu