A dokumentumon, amelyen három évig dolgoztak a szaktárcánál, "összközlekedési szemlélettel" készült az egyes közlekedési ágazatok egymáshoz való viszonyát is mérték, elemezték és modellezték benne.
Hozzáfűzte: az elfogadott nemzeti közlekedési stratégiát az Európai Unió számára is meg kell küldeni, mivel ezen alapul majd az a közlekedésfejlesztési operatív program is, amely alapján 2014-2020 között lehívhatóvá válnak a közlekedés fejlesztésére fordítható uniós források.
Németh Lászlóné elmondta: a kidolgozott stratégiai szakmai és társadalmi egyeztetése lezajlott, az anyagot számos szakmai és civil szervezet véleményezte, amelyhez szavai szerint 1700 módosító javaslat és megjegyzés érkezett.
A tárcavezető tájékoztatása szerint a stratégiában szerepelnek azok a gazdasági csomópontok, ahol fontos az infrastruktúra fejlesztése, de tartalmazza azoknak a periférikus területeknek a listáját is, amelyeknek a bekapcsolása a közlekedési infrastruktúrába szintén nélkülözhetetlen.
Az elkészült stratégiai anyagból egyértelműen látszik, hogy felül kell vizsgálni a közlekedési infrastruktúra hálózat főváros központúságát és azt oldani kell - mondta.

Ugyancsak foglalkozik a stratégiai anyag azzal a kérdéssel is, hogyan lehetne energia függőségünket csökkenteni, az üzemanyagok árának növekedését megállítani, a meglévő járműállományt környezetkímélőbbre cserélni - mondta.
Németh Lászlóné közölte: tovább kívánják fejleszteni a közösségi közlekedést, az autóbusz és vasúti menetrendek összehangolása, a közös jegy- és tarifarendszer bevezetése az utasok kényelmét szolgálja.
Németh Lászlóné felidézte, hogy az EU elsősorban a vasúti fejlesztéseket szorgalmazza, ugyanakkor Magyarországnak a közútfejlesztésben is évtizedes hiányokat kell pótolnia, továbbra sem mondhatunk le új utak építéséről és a meglévő fő és mellékutak felújításáról, korszerűsítéséről.
Kiemelt stratégia célnak nevezte, hogy a megyeszékhelyeket összekössék egymással és azt is, hogy egészen az országhatárig megépüljenek azok a nemzetközi tranzitfolyosók, amelyek a települések elkerülésével levezethetik az egyre növekvő tranzitforgalmat.
Csepreghy Nándor, Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára a konferencián azt mondta: Magyarországon a közlekedésfejlesztésre fordítható pénzek 97 százalékát az uniós források biztosítják és szavai szerint bármekkora legyen is a gazdasági növekedés, nem várható, hogy ez az arány belátható időn belül 50 százaléknál kevesebb legyen.
Szavai szerint 2014-2020 között 1700 milliárd forintot szeretnénk közlekedésfejlesztésre elkölteni, 600 milliárd forintot fordítanánk az úgynevezett összeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére, 300 milliárd forintot a városi és elővárosi közlekedés megújítására és mintegy 800 milliárd forintot a vasúti közlekedés fejlesztésére.

MTI