Az éves inflációs ráta kismértékű emelkedését a tavaly év eleji szabályozott energiaár-csökkentés bázishatása okozta, melyet nagyrészt ellensúlyozott a maginfláció tételei közül az alkohol, dohány és a piaci szolgáltatások éves indexének mérséklődése - állapította meg a jegybank az inflációs alapmutatók - a kereslet-érzékeny és a ritkán változó árú termékek éves inflációja - februári alakulásából.
A fogyasztói árak februári 0,1 százalékos éves növekedése és a 2,8 százalékos maginfláció az előző hónaphoz viszonyítva 0,1 százalékponttal magasabb inflációt, de 0,6 százalékponttal alacsonyabb maginflációt jelzett.
Az MNB inflációs alapmutatói közül az indirekt adóktól szűrt maginfláció mutatója a januárival megegyezően 1,6 százalékos volt februárban. A keresletérzékeny termékek inflációját jelző alapmutató, valamint a ritkán változó árú termékek inflációja egyaránt 1,6 százalékra csökkent az előző havi 1,8, illetve 1,9 százalékról.

Az MNB elemzése szerint az iparcikkek árai az előző év azonos időszakához képest 0,7 százalékkal emelkedtek februárban. A termékkör inflációs tendenciáinak megítélését az elmúlt hónapokban a repülőjegy-árak rendkívül erős volatilitása nehezítette. Ennek hatását kiszűrve a nem-tartós iparcikkek továbbra is visszafogott dinamikát mutattak. A jelentős havi ingadozást mutató tartós iparcikkek árai január után enyhén tovább emelkedtek. (A repülőjegy-árakat az MNB azért sorolja az iparcikkekkel egy csoportba, mert abban jelentős szerepük van az árfolyamérzékeny külföldi tényezőknek.)
A piaci szolgáltatások árai havi összevetésben 0,5 százalékkal csökkentek. A piaci szolgáltatások árindexének alakulását érdemben mérsékelte a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel infláció-csökkentő hatása. A szolgáltatások szélesebb körében ezen hatást kiszűrve is az utóbbi évekre jellemző mérsékelt áremelkedés volt megfigyelhető.
A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje lényegében nem változott az előző hónaphoz képest.

MTI