Tavalyhoz képest drasztikusan, több mint 30 ezerrel csökkent a felsőoktatásba felvételizők száma - derült ki az Oktatási Hivatal (OH) által tegnap közzétett végleges adatokból. A közlemény azonban igyekszik 'szépíteni' az eredményen, arra hivatkozva, hogy az elmúlt 10 évben nem ez volt a legalacsonyabb szám, hiszen 2008-ban - a szocialista-liberális kormány idején - csak 96.991-en akartak felvételzni, idén pedig 109.654-en. Az OH indoklása szerint ez a tandíj 2007-es bevezetésének köszönhető, holott 2005 után - egy népesedési hullámvölgy miatt - folyamatosan csökkent a középiskolás diákok, és így a jelentkezők száma is.Pozitívan értékeli a jelentés, hogy nőtt az első helyen önköltséges - azaz tandíjas - képzésre jelentkezők aránya a felvételizők között. Az OH szerint ez azt mutatja, hogy a felsőoktatás iránt megvan a 'fizetőképes kereslet', valamint 'lesz igény a Diákhitel 2-termékre'. A közleményben azonban elfelejtik megemlíteni, hogy a kormány jelentősen csökkentette az államilag finanszírozott keretszámokat, így jóval többen voltak kénytelenek fizetős szakokra jelentkezni. 'Fizetőképes kereslet' pedig 2008-ban is volt, amikor a még ellenzéki Fidesz évi minimum 105, maximum 225 ezer forintos tandíj ellen buzdított a 'szociális népszavazáson', miközben szeptembertől a legkisebb éves tandíj sem lesz kisebb 200 ezer forintnál.

A hatalmas sarc visszahúzó ereje jól érzékelhető a jogászképzésben, ahol a legnagyobb mértékben csökkentette a kormány az államilag támogatott helyek számát - annak ellenére, hogy a szakemberek szerint a magyar gazdaságnak és államigazgatásnak sokkal több jogászra lenne szüksége. A tavalyi 900-hoz képest idén csak 100-an tanulhatnak ingyen, 50-en az ELTE, 50-en a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán. A szűkre szabott keretek és a vidéki jogászképzés megszűntetése miatt az ELTE-n 24-szeres, a Pázmányon 22-szeres a túljelentkezés. Az 'önköltséges' joghallgatók tandíja félévente 237 ezer forint az ELTE-n és 225 ezer forint a Pázmányon - ami egy tanulmányai mellett dolgozó diák számára is igen borsos összeg, részletfizetéssel is havi mintegy 50 ezer forintos kiadást jelentene. Nem csoda, hogy első helyen a fizetős képzésre az ELTE-n mindössze 85-en, a Pázmányon 77-en jelentkeztek.

A brutális tandíj kigazdálkodására képtelen diákok és családjaik számára a kormány végső mentsvárként meghirdette a 'Diákhitel 2-t', amit az ígéretek szerint félévente minden önköltséges és részösztöndíjas - azaz képzési költségeinek felét fizető - hallgató felvehet, 2 százalékos fix, államilag támogatott kamattal. A kormány ígéreteit azonban az elhibázott gazdaságpolitika már többször felülírta, így joggal félnek a családok az újabb átveréstől. Ráadásul az fn24.hu birtokába került, Németh Lászlóné fejlesztési miniszter által jegyzett kormányzati előterjesztés szerint jövőre 62, 2014-ben 141 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést az új diákhitel, ami 2020-ra csaknem 800 milliárd forinttal növelné az államadósságot. A támogatott és a piaci kamat közötti különbség ugyanis folyamatosan növekedhet, ráadásul a kedvező hitelt olyanok is igénybe vehetik majd, akik nem szorulnak rá. Ráadásul az Unió gazdagabb tagállamaiból érkező diákokkal sem lehet majd kivételt tenni. (A Diákhitel Központ utóbb tudatta, hogy a 2020-as teher 'csak' 100 milliárd lesz, mert a tőketartozást a hitelt felvevő fizeti).

Néhány év múlva többe kerülhet majd a Diákhitel 2, mint amennyit az állam most a felsőoktatás egészére költ - közölte tegnap Hiller István. Az MSZP oktatáspolitikusa szerint már az ötlet felmerülésekor felelőtlennek és veszélyesnek ítélték a konstrukciót. A szocialisták hamarosan ismertetik saját javaslataikat a felsőoktatás finanszírozásáról - tette hozzá Hiller.

Katonadolog

Továbbra sem kaptunk választ a nemzeti erőforrás minisztériumtól (Nefmi), hogy kötelezővé akarják-e tenni - az új Nemzeti alaptanterv (NAT) céljainak megfelelve - a katonai alapismeretek oktatását a középiskolákban. Kérdéseinket az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) igazgatójához, Kaposi Józsefhez küldték tovább, aki válaszlevelében közölte: a NAT és a katonai alapismereteket tartalmazó kerettanterv nincs egymással összefüggésben, utóbbi ráadásul nem is az OFI közreműködésével készült. A tavaly elfogadott köznevelési törvény szerint azonban a kerettanterveknek minden esetben az alaptanterven kell alapulniuk.

Nem adják fel a szülők

Az oktatási jogok biztosához fordult a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnáziumban működő szülői tanács, amiért a kormányhivatal - a tanulók érdekeit, valamint a tantestület és a szülők véleményét figyelmen kívül hagyva - szakmai indoklás nélkül Mede Norbertet bízta meg az intézmény vezetésével. Múlt héten több százan tiltakoztak az új igazgató kinevezése ellen.nepszava.hu