A jegybanki szakértők szerint az elmúlt évek egyik legfontosabb sikere, hogy Magyarország külső egyensúlyi mutatói a válság óta eltelt években jelentősen javultak, ami a folyó fizetési mérleg masszív többletében és a külső adósságráták jelentős csökkenésében is tükröződött. A bruttó, rövid lejáratú külső adósság mintegy 30 százalékkal mérséklődött a 2011 és 2013 közötti időszakban, tehát ezen mutató alapján is számottevően mérséklődött az ország sérülékenysége.
Csávás Csaba és Koroknai Péter kifejti: Magyarország külső egyensúlyi mutatói a válság óta eltelt években jelentősen javultak, a nettó (tulajdonosi hitelek nélkül számított) külső adósság a válság óta mérséklődik, és 2013 harmadik negyedévében – a 2009-10 környékén csúcspontot jelentő 60 százalék feletti értékről – a bruttó hazai termék (GDP) 40 százaléka alá csökkent.


A nettó külső adósság csökkenése 2012-től gyorsult fel. A válság kitörése után a gazdasági visszaesés, illetve a forint árfolyamának gyengesége miatt átárazódó devizaadósság gátolta az adósságráta nagyobb mértékű csökkenését. A korábbi években a GDP 2 százaléka körül stagnáló külső finanszírozási képesség 2012-től jelentősebb mértékben, 6 százalék fölé nőtt, amivel párhuzamosan a nettó külső adósság csökkenése is felgyorsult, és így a kedvező folyamat immár látványossá vált. Ez a dinamika nemzetközi összehasonlításban is kedvezőnek tekinthető - hangsúlyozzák a jegybanki szakértők.
Az ország bruttó külső adóssága a javuló külső finanszírozási folyamatokkal összhangban a nettó mutatóhoz hasonlóan, ugyancsak jelentősen csökkent, a 2010 közepi GDP-arányos 120 százalékos szintről 2013 harmadik negyedévére a GDP 90 százaléka alá.


"Előrejelzéseink alapján 2014-15-ben a külső sérülékenység további csökkenése várható. Magyarország folyó fizetési mérleg többlete, és így külső finanszírozási képessége a következő években igen magas szinten stabilizálódhat" - áll a tanulmányban. A szakértők hozzáfűzik: "ez azt jelenti, hogy továbbra is a külföldi hitelek folytatódó visszafizetésére számítunk".
Ez a folyamat azt vetíti előre, hogy folytatódhat a magyar gazdaság egyensúlyi alkalmazkodása, és ezzel párhuzamosan a nettó és bruttó külső adósságráták mérséklődése.
A bruttó külső adósság csökkenése magával hozhatja az eredeti futamidő szerinti rövid külső adósság mérséklődését is, míg a teljes rövid külső adósság alakulását a korábban kibocsátott adósságok lejáratai is jelentős mértékben befolyásolják. A rendelkezésükre álló adatok alapján 2014 végéig – egy 2014 elején várt átmeneti emelkedést követően – a rövidülő adósság is tovább mérséklődhet. Így a folyó fizetési mérleg többlete mellett a – rövid és teljes – külső adósságállományok is az ország külső sérülékenységének további mérséklődését vetítik előre.
A szakértők hozzáfűzik: mint minden előrejelzésnél, itt is vannak kockázatok, de alapforgatókönyvük szerint a külső sérülékenység javulása és az egyensúlyi mutatók teljes körű helyreállása a következő időszakban minden dimenzió mentén folytatódik.



MTI