A Célkeresztben a GMO-k mezőgazdasági felhasználása címet viselő, a témával foglalkozó országgyűlési nyílt napon az államtitkár leszögezte: a szaktárca megakadályozza, hogy génmódosított kukorica termesztése kezdődhessen meg Magyarországon.


A kijelentés aktualitását az adja, hogy az Európai Unióban várhatóan hamarosan szabad utat kap a 1507-es génmódosított kukorica termesztése, s az engedély hatálya Magyarországra is kiterjed. Ezért is időszerű és kulcsfontosságú a GMO-ról a világos és őszinte szakmai eszmecsere - mondta Budai Gyula.
Budai Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy az unióban a génmódosított szervezetekkel (GMO) kapcsolatos döntéshozatali rendszer nem jól működik. Ezt az is mutatja, hogy a 1507-es génmódosított kukorica engedélyezését lehetővé tévő bizottsági javaslatot csak öt tagállam - amely közül négyben a kukorica meg sem terem - támogatta a 28-ból. Úgy vélte, a 1507-es génmódosított kukoricáról a bizottsági javaslat erős gazdasági lobbyérdekek hatására született meg.
Közölte, ugyanakkor Magyarország GMO-mentességét az ország alaptörvénye is szavatolja.


Kifejtette, Magyarország évek óta azért harcol, hogy a GMO-val összefüggő kérdésekben a döntés kerüljön a tagállamok hatáskörébe. Jelezte: Magyarország ebben a harcban élenjár az uniós tagállamok között, s már vannak eredmények is. Példaként említette a MON 810-es kukoricára és az Amflora burgonyára meghozott magyar termesztési moratóriumot.
Az államtitkár elmondta, a géntechnológiával kapcsolatban szükséges a szakmai párbeszéd, mert a felmerülő kérdésekre megfelelő válaszokat kell adni. A mostani rendezvénynek is az a legfontosabb célja, hogy felhívja a génmódosított növények termesztésében rejlő veszélyekre az emberek figyelmét. Utalt arra, hogy a szaktárcát olyan vád is éri, hogy a zéró tolerancia elvének alkalmazása gátolja a GMO-kkal kapcsolatos kutatásokat. Ezt az államtitkár visszautasította azért, mert géntechnológiai ellenőrző hatóságaként a szaktárca egyetlen kutatóintézeti kérelmet sem utasított el ezen a területen.
Budai Gyula, idézve Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága elnökének bevezető szavait, emlékeztetett, az ország GMO-mentességét először megfogalmazó, 2006-os országgyűlési határozatot ötpárti egyetértéssel hozták meg.


Az eseményen Bene Zoltán, a vasvári Karintia Kft. cégvezetője a többi között arról beszélt: a konferencia aktualitását egyebek mellett az adja, hogy Magyarországon mintegy 900 ezer tonna szójadarára van szükség évente, miközben az ország ennek csupán a 10 százalékát tudja előállítani. A 40 ezer hektáros szója vetésterületet 100 ezer hektárra lehetne növelni rövid időn belül. Ez azért volna fontos, mert az országba behozott szójadara és -bab - összesen mintegy 700 ezer tonna - 90 százaléka GMO-s - vélekedett a szakember.
Ifjabb Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke az MTI-nek elmondta, a magyar mezőgazdaság számára azért fontos a GMO-mentesség, mert az többletértéket képvisel. A GMO-mentes élelmiszerek jobban eladhatók, piaci előnyt jelentenek Magyarország számára - tette hozzá.



MTI