Spaller Endre elmondta: magas a megye hozzájárulása az ország GDP-jéhez, ugyanakkor ennél kisebb mértékben hívott le pénzeket a közvetlenül Brüsszelben pályázható keretekből; ez az állapot emlékeztet Kína tíz évvel ezelőtti helyzetére, amiből "azt tanultuk meg, hogy ahol az ipar van, ott lesz előbb-utóbb a K+F".
Ebből a szempontból a NIH elnöke szerint Győr-Moson-Sopron nagyon komoly áttörés előtt áll, hiszen ipar, nagyon sok projekt, projektkezdeményezés van itt, miközben a közvetlenül Brüsszelben pályázható támogatási pénzeket az indokoltnál kisebb mértékben tudta lehívni a megye.


Megjegyezte: ilyen forrásokból az elmúlt hétéves uniós ciklusban 260 millió eurónyit tudott lehívni az ország, amivel a régióban GDP-arányosan a legjobb eredményt értük el, a keretösszeg emelkedése miatt csak ahhoz, hogy ezt a helyünket tartani tudjuk, nagyjából 300 millió eurót kellene Magyarországnak felhasználnia. A cél azonban a 350 milliós szint.
Spaller Endre hozzátette: ebből a növekedésből különösen ki kellene venniük a részüket azoknak a régióknak, köztük Győr-Moson-Sopronnak, amelyek komolyabb gyártási kapacitással rendelkeznek. Elmondta, az előző ciklusban 1,86 millió eurót hívott le a megye, a mostaniban azonban legalább 3 milliót eurót kellene megszereznie.
Emlékeztetett: a Horizont 2020 keretéből elnyerhető pénzre közvetlenül Brüsszelben kell pályázni, így az összeurópai mezőnyben kell kiemelkedő eredménnyel kecsegtető projektet bemutatni.
Földesi Péter, a győri Széchenyi István Egyetem rektora az eseményen megemlítette: az intézmény mindig is nyitott volt, "nem ijedtünk meg attól, hogy egy nemzetközi versenyben kell megmérettetnünk". Aláhúzta: ehhez az előző évtizedben megteremtették a térségben az innovatív gondolkodást és az ipari kapcsolatokat.



MTI