A kormány arra törekszik, hogy a monopolhelyzetben lévő közszolgáltatóknál visszaállítsa a magyar tulajdonjogot, mert annál erősebb jogi lehetőség nincs az árképzés befolyásolására - mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára egy rezsicsökkentésről szóló szerdai csepeli fórumon.
Az államtitkár az energiaipar privatizációját nevezte az előző kormányok legfájóbb döntésének, és jelezte, a privatizációban érdekelt nemzetközi cégek nemcsak a szerződésükben garantált 8 százalékos profitot vitték ki az országból, hanem volt, hogy 30 százalékot.
Szavai szerint 2010-ben, a kormányváltáskor csak az ármoratórium intézményével tudtak élni, és ezzel 100-120 milliárd profitot "fogtak vissza". 2011-ben megváltoztatták a számítási képleteket, majd 2012-ben döntöttek a rezsicsökkentésről is, amely azóta 240 milliárd forintot hagyott a magyar családoknál. Hozzátette: ezt nem egyszeri vagy kétszeri politikai lépésnek szánták, hanem "kormányzati alapállásról" van szó, folyamatról, amelyet folytatni akarnak.
Fónagy János megjegyezte ugyanakkor, hogy az árcsökkentés nem veszélyeztetheti az ellátást.
Felidézte, hogy a kormány megkezdte a közműcégek visszavásárlását, az E.ON gázüzletágát és gáztározóit visszavette. Beszámolt arról is, hogy államtitkárként ő vezeti a Fővárosi Csatornázási Művek visszaszerzéséről folytatott tárgyalásokat. Az államtitkár megjegyezte: a magyar tulajdonjog visszaállítása kiemelt cél, hogy a hazai ellátásról ne külföldi felek állapodjanak meg egymás között.
Szólt arról is, hogy egy éve dolgoznak a közszolgáltatási törvény megalkotásán, amely egy rendszerbe foglalja a gáz-, az áram-, a fűtés-, és a hulladékszállítási közszolgáltatásokat. Jelezte, hogy a jogszabálytervezetről a kormány már novemberben tárgyalt, és több pontosítást kért a tárcától. Fónagy János azon reményének adott hangot, hogy a kormány még a jelenlegi ciklusban beterjeszti a javaslatot a parlament elé, és a választások után azt elfogadhatják.
Németh Szilárd, a rezsicsökkentés végrehajtásáért felelős munkacsoport vezetője, Csepel Fidesz-KDNP-s polgármestere is arról beszélt: akkor tudják a lakosság akaratát érvényesíteni az energiaárakban, ha a cégek közösségi tulajdonában állnak.
Fő szempontnak a családok számára megfizethető energiát, közszolgáltatásokat nevezte, és azt, hogy ha a cégek hasznot termelnek, azt ne "egy az egyben talicskába tegyék, és vigyék a határon túlra", hanem forgassák vissza a rendszerbiztonság fenntartására. Hozzátette: ha marad egy kis pénz, azt a minőség javítására kell fordítani.
MTI