Közölte, azzal számolnak, hogy az amúgy is pezsgő helyi gazdaságot tovább élénkíti az intézkedés, így a kieső 1,5 milliárd forintos adóbevétel zöme később visszakerül a város költségvetésébe.


Elmondta, a lépés hatásait elemezve elképzelhető, hogy a jövőben további csökkentésről határoznak.
"A gazdaság nagyon jól mozgatja ezt a várost, ami jól látszik az adóbevételekből is, de mi úgy gondoltuk, ahhoz, hogy még lendületesebben fejlődjön Győr térségében a gazdaság, arra van szükség, hogy valamiféle ösztönzőt hozzunk létre" - fogalmazott, hozzátéve, a nagyobb hazai városok közül csak Kecskemét tér el lefelé a kétszázalékos iparűzési adómértéktől.
A polgármester jelezte: a közgyűlés jövő pénteki ülése elé kerülő intézkedés célja, hogy újabb vállalatokat vonzzanak a városba, illetve ösztönözzék újabb fejlesztésekre a már itt lévőket, hiszen Győr városa a gazdaság, a cégek szempontjából még nem telt meg.


Borkai Zsolt arra a kérdésre, miért teszik meg ezt a lépést pár héttel azt követően, hogy a közgyűlés az iparűzési adó változatlanul hagyása mellett döntött, azt közölte: időközben az állami költségvetés számai alapján ismertté vált, mennyi pénzből működik, fejleszt 2014-ben az önkormányzat, akárcsak az, hogy milyen mértékű adóbevételekkel számolhat a város. Emellett épp a nap folyamán jelentette be Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, hogy a kormányzat átvállalja a város még megmaradt adósságállományát.


Januárban azt közölte az MTI-vel Simon Róbert Balázs alpolgármester, hogy megközelítette a húszmilliárd forintot Győr tavalyi adóbevétele. A 19,42 milliárdos összeg gyakorlatilag megegyezik az előző évivel. A bevételek zömét adó iparűzési adó 16,28 milliárdos összege szinte változatlan, az építményadóból befolyt 1,96 milliárd is egyezik a megelőző évivel, ahogy a gépjárműadó 1,08 milliárdos összege is csak minimális csökkenést mutat.



MTI