A hírlevél szerint abban az esetben, ha egy anya- illetve társvállalat jövedelmet (például ajándékrészvényt) juttat egy leány- illetve másik társvállalatnál dolgozó magánszemélynek (munkavállalónak, kiküldöttnek), a fogadó társaság kifizetőként lesz köteles eljárni az ilyen juttatásokkal kapcsolatban, amennyiben az adó megállapításához szükséges adatokkal rendelkezik. A törvény jelenleg lehetőségként ajánlja fel a magyar cégeknek a kifizetőként való eljárást.


A jelenlegi szabályozások szerint a harmadik országbeli kiküldöttek akkor mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól, ha a magyarországi munkavégzésük időtartama nem haladja meg a két évet. A javaslat a 2 évnél hosszabb kiküldetések esetén is mentességet biztosítana az egyéni járulékterhek megfizetése alól abban az esetben, ha a kiküldetés 2 éven túli meghosszabbítására előre nem kalkulálható okból kerül sor. A hosszabbítást keletkeztető körülménynek 1 év után kell bekövetkeznie, melyet a kiküldöttnek a körülmény keletkezésétől számított 8 napon belül kell bejelentenie adóhatóság felé. A javaslat a 2 éves mentességi időszak számításával kapcsolatosan külön rendelkezik a 2013. január 1-je előtt megkezdett kiküldetésekre vonatkozóan, miszerint náluk a 2 évet 2013. január 1-jétől kell számítani azzal, hogy leghamarabb 2015. január 1-jével keletkezik járulékfizetési kötelezettségük Magyarországon.


Módosulnak a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmek átváltási szabályai is. Általánosságban kijelenthető, hogy az alkalmazandó árfolyamokat az adómegállapítási kötelezettség gyakoriságához kötik. Ha az adót havonta/negyedévente/évente kell megállapítani, a jövedelemszerzés hónapját megelőző hónap/negyedév utolsó hónap/az adóév utolsó hónap 15. napján érvényes MNB árfolyam lesz alkalmazandó.
Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programoknál megszűnik a hatósági nyilvántartásba vételi kötelezettség. A kedvező adózású juttatási rendszer feltételeit illetően új kitételként fogalmazzák meg, hogy a juttatás nem szolgálhat az egyéni munkateljesítmény elismerésére.


További változás, hogy 2014. január 1-jétől a külföldiek által adott üzletpolitikai célú juttatás is kezelhető adómentesként bizonyos feltételek teljesülése esetén.
A törvényjavaslat egyik - már sokszor idézett intézkedése szerint - a családokat érintő adóalap-kedvezmény igénybe nem vett összegét a jövő évtől érvényesíteni lehet a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékkal szemben is.
A munkaviszony megszűnése után, annak alapján juttatott jövedelmeket 2014-től szociális hozzájárulási adó terheli.


Az egyes meghatározott-, illetve béren kívüli juttatásként, valamint adómentes juttatásként adható utalványok köréből kizárják azokat, amelyeknél a visszaváltás lehetősége biztosított.
A munkáltatónak lehetőséget teremt a javaslat arra, hogy adómentesen hozzájáruljon a munkavállaló már fennálló lakáscélú hitelének törlesztéséhez. Továbbá a pénzügyi intézmények által elengedett azon kölcsönösszegek is adómentes juttatássá válnak, melyeket nem biztosítottak ingatlanfedezettel, illetve nem kell kamatkedvezményből jövedelmet számolni azon kölcsönöknél, amelyek folyósítása a fizetésképtelen magánszemélyek fizetőképességének helyreállítását, megőrzését célozza.


A javaslat megszünteti a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás költségként való elszámolásának lehetőségét az ingatlan-bérbeadásnál.
A javaslatban foglaltak szerint az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke az idei havi 6660 forintról jövőre 6810 forintra emelkedik - ismerteti a hírlevél.



MTI