A cég "Védje adatait!" programjának egyik kutatása a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) iratkezelési szokásait vizsgálta.
A szakértők egy hulladéktelep 763 kilogrammnyi szelektíven gyűjtött papírhulladékát néztek át, amelyből 173 kilogramm bizalmas jellegű, visszaélésre alkalmat adó irat került elő. Ez azt jelenti, hogy a kidobott szemét 23 százaléka marad megsemmisítetlen, ami az adatlopás veszélyét és jelentős jogi kockázatot is hordoz. A hulladék nagy része, 135 kilogramm 9 vállalattól származott - mutat rá a közlemény.


A kétszáz magyar kkv megkérdezésével készült kutatás adatai szerint 91 százalékuk elégedett adatai és iratai kezelésével, és nem tart az adatlopástól, 17 százalékukat mégis érte már kár emiatt. Kiderült az is, hogy noha a vállalkozások 91 százalékánál fellelhetőek bizalmas jellegű dokumentumok, negyedüknél még nincs semmiféle előírás az iratok kezelésére vonatkozóan.
A kidobott hulladékok közé került például egy tervezőiroda számos épületrajzi terve, statikai számításai, alaprajzai, amelyeket ráadásul egy nemzetgazdasági szempontból stratégiai fontosságú cégnek készítettek. Nagy arányban kerültek elő oktatási intézményektől a hallgatók minden személyes adatát tartalmazó diákigazolvány-igénylők, bizonyítványok, hallgatói szerződések.
A hulladékok között egy ingatlanos cég iratai a tulajdoni lapoktól kezdve az értékbecsléseken át éppúgy megtalálhatóak voltak, mint egy nonprofit kft. uniós pályázati pénzekből megvalósuló projektjének teljes menete, a kifizetésektől a telefonos híváslistákig.


Az irodaházakból származó hulladékok közé kerültek lakossági iratok is, bankszámlakivonatok, szolgáltatói számlák és értesítők, csekkek, adó- és orvosi papírok. Akadt olyan öttagú család, amelynek teljes profilját össze lehetne rakni a róluk fellelt dokumentumok alapján.


A közlemény idézi Halász Bálint információtechnológiával foglalkozó ügyvédet, aki kiemelte: a hulladék között talált iratok jelentős része nem csak üzleti kémkedésre vagy identitáslopásra ad kiváló lehetőséget, hanem a bizalmas információk hanyag kezelése komoly jogi szankciókkal is járhat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hasonló esetben szabott már ki 10 millió forint összegű bírságot, amelyet a bíróság is jóváhagyott - tette hozzá. A személyes iratok hanyag kezelése akár büntetőjogi következményekkel is járhat.


Jövő év márciusától az érintett magánszemélyek ráadásul sérelemdíj formájában is igényt tarthatnak kártérítésre, de a megsemmisítés nélkül kidobott irat illetéktelen kezekbe kerülve anyagi kárt is okozhat - mondta el Halász Bálint.



MTI