A tanács azt követően publikálta az állásfoglalást, hogy jóváhagyta a jegybank most kiadott Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványát.
Az MNB budapesti sajtótájékoztatóján Vonnák Balázs, a jegybank igazgatója elmondta: a likviditási stresszteszt alapján a hazai bankrendszer kellő likviditással rendelkezik. A bankrendszer erejét mutatja, hogy tőkemegfelelési mutatója 16,6 százalék, ami nemzetközi összehasonlításban is magas - tette hozzá a szakember.


Vonnák Balázs kifejtette: az MNB növekedési hitelprogramjában (NHP) eddig 701 milliárd forintot helyeztek ki. A gazdasági növekedés szempontjából kedvező, hogy a kibővített első pillér keretében kihelyezett állomány 63 százaléka volt új hitel, aminek közel kétharmada beruházásokat finanszírozott.


Az MNB igazgatója kiemelte: a szigorú vállalati hitelkorlátokat, a lakosság magas devizaadósságát és a tartósan alacsony banki jövedelmezőségét tekinti a bankszektor három legnagyobb kockázatának az MNB.
A jegybank növekedési hitelprogramjának köszönhetően javult a magyar bankrendszer gazdaságot támogató funkciója - mutatott rá Vonnák Balázs.
Kiemelte: az MNB szakértői úgy vélik, hogy megáll a vállalati hitelállomány csökkenése, a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) hitelállománya pedig növekedésnek indul már idén a program által lehetővé tett alacsony kamatszintnek köszönhetően.


Elmondta: a növekedési hitelprogram első szakaszában összesen 701 milliárd forintnyi hitelhez jutottak a vállalkozások, ehhez járul a második szakasz első ütemében már kihelyezésre szánt további 500 milliárd forint. A program első szakaszának GDP-hatását 0,2-0,5 százalékra becsülik, a második szakaszban az első 500 milliárd forint pedig az MNB szakértői szerint 0,2-0,4 százalékos bővülést jelenthet a gazdaságnak - fűzte hozzá a jegybanki szakember.
Ismertette: tovább bővülhet a kisebb hitelintézetek, illetve a takarékszövetkezeti szektor szerepe a vállalati hitelezésben. A kis- és középbankok hitelezési potenciálja 450 milliárd forintra tehető, ami a teljes belföldi vállalati hitelállomány 7 százalékát, a kkv-hitelek 12 százalékát teszi ki. A kis- és középbankok esetében a likviditási korlátok a meghatározó jelentőségűek.


Elmondta: a takarékszövetkezeteknél 400 milliárd forintos hitelezési potenciállal lehet számolni, ami a vállalati hitelek 6, a kkv-hitelek 10 százalékát jelenti. A takarékok esetében a tőkekorlátok erőteljesebbek a likviditási korlátoknál.


Vonnák Balázs arról is szólt, hogy a jegybank a prognózist konkrét információk hiányában egy új devizahiteles mentőcsomag figyelembe vétele nélkül készítette el, ugyanakkor felmérték a devizahiteles csomaggal kapcsolatos lakossági várakozásokat is.



MTI