A szervezet keddi közleményében emlékeztetett: jelenleg a legnépszerűbb cafeteriaelem az Erzsébet-utalvány, a kormány adópolitikájának köszönhetően kedvezőbb feltételekkel lehet adni a munkahelyeken más béren kívüli juttatásokkal szemben. Tavaly több mint 80 milliárd forint értékben fogyott, jelentős részét az élelmiszer-áruházakban váltották be a munkavállalók. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszer-vásárlások 1-2 százalékát az Erzsébet-utalvánnyal elszámolt költekezés tette ki - mutatott rá közleményében az OKSZ.


A szövetség "teljesen érthetetlennek" tartja, hogy értesülések szerint a kormány mérlegelné az Erzsébet-utalványok megszüntetésének, vagy legalábbis gyökeres átalakításának lehetőségét, kizárva az elfogadóhelyek sorából az élelmiszer-kereskedelmet.


Közölték: az Erzsébet-utalványok kizárása az élelmiszer-vásárlásból azzal a súlyos következménnyel járna, hogy a kereskedelem legnagyobb szeletének remélt növekedése könnyen meghiúsulhat, ami egyúttal költségvetési adóbevételek csökkenését is maga után vonná. Súlyos gondot jelentene szerintük az is, ha egyik napról a másikra le kellene mondani 100 milliárd forint elköltéséről, függetlenül attól, hogy élelmiszerüzletben vagy vendéglátóhelyen váltják be ezeket. Az Erzsébet-utalványok kizárása az élelmiszerüzletekből a vásárlások egy részének elvesztésén túl munkahelyeket is veszélyeztet, mivel a forgalomkiesés a legtöbb vállalkozást létszámcsökkentésre kényszeríti, az utalvány kiszorításának a legnagyobb vesztesei a kisvállalkozások lennének - hívta fel a figyelmet az OKSZ.


A kétmilliónál is több alkalmazott számára egy évben fejenként átlagosan 50 ezer forintot jelent az Erzsébet-utalvány a béren felül, ez Magyarországon jelentős támasz a családok széles köre, elsősorban a kisebb keresetűek számára.
A kereskedelmi szövetség szerint célszerű lenne mérlegelni az Erzsébet-utalvány költségcsökkentésének lehetőségeit, így még több kisvállalkozás tudná elfogadni a vásárlóktól, és még vonzóbbá válna az eddig kialakított rendszer.



MTI