A független képviselő írásban kérdezte arról a tárcavezetőt, hogy „mely országoknak hány államilag, azaz a magyar állam által finanszírozott helyet biztosítunk a felsőoktatásban?'Balog válaszából kiderül, hogy 135 országból érkeztek hallgatók Magyarországra. A legtöbben az osztatlan képzésben (egységes szerkezetben, ahol nincs szétválasztva alap- és mesterképzési ciklusokra a képzés) tanulnak, 8634-en. A magyar alapképzésben 8397, a mesterképzésben pedig 2236 külföldi hallgató vesz részt. PhD, DLA képzésben 547-en, míg szakirányú továbbképzésben 274-en érdekeltek. Főiskolai, illetve egyetemi szintű képzés 64, illetve 263 főt érint, míg felsőfokú szakképzésben 171 külföldi van.
A táblázatunkból kiderül, hogy a legtöbben Németországból jönnek. Utána azok az szomszédos országok következnek, ahol jelentős a magyar kisebbség létszáma. Az ezekből az országokból érkezett hallgatók részesülnek a legtöbben a magyar állami támogatásban. Olyan országokból is érkeztek hallgatók Magyarországra, mint Burkina Faso, Etiópia, Fülöp-szigetek, Jemen, Kenya, Kirgizsztán, Laosz, Madagaszkár, Mauritánia, Nepál, a Seychelle-szigetek, Togo, vagy Új-Zéland.Az európai országokból a táblázatban szereplő országokon kívül soka érkeztek még az olyan minőségi felsőoktatással rendelkező országokból is, mint Svédország (451), Spanyolország (447), (Franciaország (335),, Nagy-Britannia (317), Olaszország (253). Jelentős még az Amerikai Egyesült Államokból érkezők száma (379) is. Ázsiából Irán és Izrael mellett még a Koreai Köztársaságból (298), Japánból (259), Vietnámból (234) és Szaúd-Arábiából (226) jött még jelentős számú diák.
Balog egyébként cáfolta Oláhnak azt az értesülését, hogy líbiai diákoknak tömegesen ajánlottak volna fel ösztöndíjas helyeket.É.S. / vg.hu