2024.11.26 | Kedd
Virág napja

Kivonulhatnak egyes biztosítók Magyarországról
2013.10.08
Bank
230
Miközben biztosításra 700 és 800 milliárd forint közötti összeget költ évente a magyar lakosság, szerencsejátékra több mint 200 milliárd forintot. A kettő társadalmi hasznosságát figyelembe véve van még hová növekednie biztosítási piacunknak. Hasonlóan érdekes gondolatokat fogalmaztak meg a biztosítók vezetői a szektor jövőjével kapcsolatban a MABISZ keddi biztosítási konferenciáján. A résztvevők többsége piaci konszolidációra számít.

Erdős Mihály, a Generali-Providencia első embere kiemelte: 14 biztosító rendelkezik ma Magyarországon 1% alatti piaci részesedéssel. A piaci koncentráció az utóbbi években csökkent, elsősorban a közepes méretű biztosítók növekedtek. Szavaiból kiderült: a közeljövőben sem számít jelentős piaci konszolidációra. Erdős szerint az egyszeri díjas életbiztosítások számára komoly lehetőség az alacsony kamatkörnyezet, a rendszeres díjasoknak később a kormányzati ösztönzők adhatnak majd lökést. Nem tudom, melyik két társaság lesz, aki csökkent a díjain, de az összes többi biztosan emelni fog - jelzett előre egyfajta fordulatot a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piacán. A biztosítási piac fontos támaszát jelentő középső társadalmi réteg szűkült - hívta fel a figyelmet egy fontos kihívásra.


Pandurics Anett, a MABISZ elnöke és a Posta Biztosító első embere felhívta a figyelmet, hogy a díjbevétel szerinti koncentrációnál még magasabb a biztosítók profitabilitás szerinti koncentrációja. 2009 óta nem fordult elő, ami idén igen: negatív lett a szektor biztosítástechnikai eredménye, elsősorban a biztosítási adó miatt. Szerencsejátékra a magyar lakosság évi 212 milliárd forintot költ, miközben a biztosítók díjbevétele 700 és 800 milliárd forint közötti.


Kuruc Péter, a K&H Biztosító üzletágvezetője felhívta a figyelmet: a magyar biztosítók profitabilitása nagyjából egy közepes belga biztosítóénak felel meg. Szerinte a kis biztosítók hosszú távon nem fogják tudni fenntartani túl széles termékpalettájukat. Nem az életbiztosítási díjbevétel a fontos, hanem a biztosítók által kezelt vagyon, vagyis az a pénz, amit a biztosítókra bíznak az ügyfelek. Felhívta a figyelmet: a piachoz képest a banki értékesítési csatornával rendelkező társaságok teljesítenek mostanában felül.


Dénes Attila, a QBE vezérigazgatója szerint vannak biztosítók, amelyek számára majdnem mindegy, hogy jelen vannak-e Magyarországon. Lesznek ezért olyanok, akik elgondolkodnak, maradnak-e a piacon - a döntést a bankok sorsa is nagyban befolyásolja majd. A visegrádi országokban nő a nem-életbiztosítási díjbevétel, Magyarországon azonban az utóbbi években csökken. Pedig a QBE ezekben az országokban sem csinálja másképp, mint nálunk - mondta Dénes. A kiegészítő, a felelősségbiztosításoknak és az általuk nem lefedett mezőgazdasági biztosításoknak jósolt növekedést.


Yann Ménétrier, a Groupama Garancia vezérigazgatója a nem-életbiztosítási üzletágak nehézségeire hívta fel a figyelmet, hiszen adóterhelésük a biztosítási adó miatt rendkívül magas. A profitabilitás fenntartásához szigorú költségkontrollra van szükség (a biztosítók költségszintje jelenleg túlzott), és piaci konszolidációra is számítani kell. Kiszámíthatóságot és hitelességet sürgetett az adópolitika és a szélesebb gazdaságpolitika területén.



Portfolio.hu