Magyarország Hongkong második legnagyobb kereskedelmi partnere Közép- és Kelet-Európában Oroszország után - mutatott rá Margaret Fong. A magyar-hongkongi kereskedelmi forgalom 2012-ben 1,5 milliárd amerikai dollárra rúgott. Magyarország Hongkongba irányuló exportja folyamatosan emelkedik, de bőven van még lehetőség a növekedésre, hiszen Hongkongon keresztül egész Ázsia nyitva áll a magyar kis- és középvállalatok előtt.


Rendkívül dinamikus gazdaságú régióról van szó - hangsúlyozta Fong asszony, hiszen az ázsiai feltörekvő térség kilenc százalékos átlagos GDP-növekedési ütemet tudott felmutatni 2006 és 2011 között, és az IMF előrejelzése szerint az idén és jövőre hét százalék felett lesz a térség átlagos növekedési üteme.


Ázsia tavaly a globális GDP 25 százalékát termelte ki, ebből Kína egymaga tizenöt százalékot. A Boston Consulting Group 2013-as "Global Wealth Report" előrejelzése szerint a részarány 2017-re 48 százalékra emelkedik.


A lakossági fogyasztás növekedési üteme a régióban még a 2008-as pénzügyi és gazdasági válságot követő években is - amikor az Egyesült Államoké és Európáé csökkent - évi hat százalék felett volt.


Kína bruttó hazai terméke 2002 és 2012 között átlagosan évi 10,4 százalékkal, kereskedelmi forgalma pedig 21,1 százalékkal növekedett. Ez persze hosszabb távon már nem tartható növekedési ütem, de a kormány idei 7,5 százalékos "visszafogott" növekedési előirányzata is példátlanul magas nemzetközi összehasonlításban. Különösen annak tekintetében, hogy a kínai gazdaság mostanra már a világ második legnagyobb nemzetgazdaságává nőtte ki magát - mutatott rá Margaret Fong.


Kínát már nem lehet pusztán gyártóbázisnak tekinteni - hangsúlyozta Margaret Fong -, hanem sokkal inkább hatalmas, elsősorban márkás fogyasztási cikkek iránt keresletet támasztó felvevőpiacnak. A fogyasztási javak importja 2010 és 2012 között évi 45 százalékkal emelkedett, a középosztály száma elérte a 230 milliót, a városi lakosság száma pedig 2030-ra egymilliárd lesz. Kínában a dollármilliomos háztartások száma az idén meg fogja haladni Japánét. A kormány urbanizációs törekvése pedig hatalmas keresletet gerjeszt a városi életformával kapcsolatos termékek és szolgáltatások iránt.


A hongkongi CLSA Asia-Pacific Markets előrejelzése szerint a 2010. évi 15 százalék után 2020-ban már a világ luxuscikk- forgalmának 44 százalékát Kína fogja adni. A Bain & Co tanácsadó vállalat felmérése szerint az arány 2012-ben 25 százalék volt.


Nemcsak Kína, hanem egész Délkelet-Ázsia is hatalmas piaci potenciált képvisel: az együttesen 300 milliós lakosságú Indonéziában és Vietnamban az évi 10 ezer dollár feletti elkölthető jövedelemmel rendelkező háztartások száma 10-15 százalékkal növekszik évente.


A Hongkongban stratégiai elhelyezkedéséből származó kereskedelmi előnyök kiaknázásához rendelkezésre áll a lehető legfejlettebb infrastruktúra. A világ legnagyobb teherforgalmi repülőtere és logisztikai központja négymillió tonna teherforgalmat bonyolított 2012-ben, dupláját a rangsorban második szöuli Incheon reptér forgalmának. Hongkongban van a világ harmadik legforgalmasabb konténerkikötője. A légi és tengeri logisztikai központok a beérkező termékek 24 órán belüli átrakását és továbbindítását garantálják vámkezelés nélkül.


Hétmilliós városi lakosságával és az oda látogató (2012-ben közel ötven millió), többségében kínai turistával azonban Hongkong önmagában is nagy felvevőpiacot képvisel. Már csak azért is, mert Hongkong életmód és divat tekintetében "trendsetternek" számít nemcsak Kínában, de egész Délkelet-Ázsiában. Az anyaországból tavaly mintegy 35 millióan érkeztek Hongkongba luxus- és divatcikkeket bevásárolni. A világ összes márkatermékét forgalmazó vállalata jelen van Hongkongban, kivétel nélkül az ottani üzleteik bonyolítják a legnagyobb forgalmat az adott vállalat globális üzlethálózatán belül. Az a termék, ami Hongkongban kelendő, egész Ázsiában kapós lesz, különösen Kínában - hangsúlyozta Fong asszony.


Hongkong független jogrendszere teljes üzleti védelmet biztosít a vállalkozásoknak és szellemi termékeiknek - szögezte le a HKTDC igazgatóhelyettese, egyúttal rámutatott az egyszerű és alacsony adózási rendszer előnyeire is: a társasági adó 16,5 százalék, de csak a helyben keletkezett jövedelem után. Áfa nincs, a személyi jövedelemadó 15 százalékos. Emellett 5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetni az állandó alkalmazottak után, de ennek is a felső határa 1250 hongkongi dollár (160 USD). Hongkong és Magyarország között egyezmény van érvényben a kettős adóztatás elkerülésére - hívta fel a hallgatóság figyelmét Margaret Fong, a HKTDC igazgatóhelyettese.



MTI