Ezt Galló Istvánné mondta hétfőn az MTI-nek, kiemelve, hogy az új munkaszervezési formát nem próbálták ki előzetesen, s nem volt elegendő idő a felkészülésre, a jogszabályok későn jelentek meg.


A problémák között említette, hogy a tankerületi vezetők az esetlegesen üres státuszokat nem töltik fel, s nem vesznek fel pedagógusokat.


Az érdekvédő szerint a kormány először tudatosan megosztotta a társadalmat, most pedig a pedagógusokat, akik az új pedagógus életpálya modell kapcsán szembesülnek azzal, hogy az új kereseti besorolás nem ismeri el az általuk végzett többletmunkát, a jobb minőségi munkát, és azt a többlettudást, amit több tízezer pedagógus megszerzett a különböző továbbképzéseken.


Hiába határozták meg a pótlékok mértékét, a megfelelő fedezet hiányzik, és nem talált meghallgatásra az a kérésük sem, hogy a technikai dolgozók is részesüljenek béremelésben - jegyezte meg.


Bírálta a kabinetet a nemzeti pedagógus karban előírt kötelező tagság miatt, s mint jelezte: ebben az ügyben Alkotmánybírósághoz fordultak.


Galló Istvánné kiemelte: az egésznapos iskola feltételei sincsenek meg, a szülők kérelmének elbírálása, hogy elvihessék gyermeküket az iskolából korábban, sok esetben szubjektív.


Álláspontjuk szerint nem voltak megfelelő számítások arról, hogy az állami fenntartásba vétel mennyibe kerül, és arról sincs kimutatás a szakfelügyeleti rendszernek milyen költségei lesznek.


A szakszervezeti vezető úgy fogalmazott: az "ősbűnt" a köznevelési törvény 2011 decemberi elfogadása jelentette. Hozzátette: a várható problémákra már két évvel ezelőtt, az új köznevelési törvény elfogadásakor felhívták a figyelmet.


Galló Istvánné az MTI kérdésére azt mondta: a kormánnyal kötött sztrájkbizottsági megállapodásban nem mondtak le a nyomásgyakorlás eszközéről. A PSZ akkor él ennek eszközével, ha az reális, és megvalósítható célokért történik, s kész együttműködni az ilyen törekvéseket felvállaló szervezetekkel.



MTI