Egyelőre az első évfolyamra jelentkezők adatainak összesítése áll rendelkezésre: ez alapján a gyerekek 52 százalékát hittanra, 48 százalékát pedig erkölcstanra íratták be – tájékoztatta lapunkat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az arány tehát nagyjából fele-fele. Az egyházak közben több kérdésre is választ várnak a kormánytól, és szeretnének biztosat tudni arról, hogy az állam fedezi a tanterv részévé tett hitoktatás költségeit.



Szeptembertől heti egy órában kötelező lesz az egyházi hittan vagy az állami erkölcstan az általános iskolákban, igaz, még csak az elsősök és az ötödikesek számára. Az új tantárgyat felmenő rendszerben vezetik be.



A vallási hovatartozás különösen érzékeny (szenzitív) adatnak számít, népszámláláskor az állampolgárok szabadon eldönthetik, válaszolnak-e az erre vonatkozó kérdésre. Péterfalvi Attila szerint azonban a hitoktatásra való jelentkezéskor nem sérülnek az adatvédelmi szabályok. A NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) vezetője korábban kinyilvánította: a szülőnek lehetősége van rá, hogy gyereke beíratásakor mellőzze a nyilatkozattételt a hitoktatás ügyében. Ebben az esetben a gyerek erkölcstanra fog járni. Következésképp – érvelt Péterfalvi – „a szülőnek tényleges választási lehetősége van abban, hogy közöl-e vallásos vagy más meggyőződésre vonatkozó adatot”.



Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa kérdésünkre elmondta, hogy a hitoktatással kapcsolatban eddig semmiféle szülői panasz nem érkezett: ez érthető is, egyelőre kivárás van. Panaszok inkább majd szeptember után, a gyakorlati tapasztalatok függvényében lehetnek – tette hozzá.



Előzetesen az egyházak megkeresték azokat az oktatási intézményeket, ahol vállalják a hitoktatás megszervezését. Az egyik budapesti lakótelepi iskolában például a katolikus, református és evangélikus egyház, valamint a Hit Gyülekezete és a Magyar Pünkösdi Egyház jelentkezett. A katolikusok, reformátusok és evangélikusok iránt volt érdeklődés, de utóbbi két felekezetnél a kínálat nem talált keresletre: hozzájuk senki nem iratkozott be.



A törvény nem ír elő minimális létszámot, akár egyetlen diákkal is elindulhatott volna a hitoktatás – jegyezte meg az igazgató. Az egyházak szerinte minden tőlük telhetőt megtettek, hogy a szülők kellő ismeretek birtokában dönthessenek. Ennek megfelelően a szülők általában felkészülten érkeztek a beiratkozásra, ha mégsem, az utolsó pillanatokban még találkozhattak az egyházak képviselőivel, akik egy külön teremben várakoztak.



Ami az erkölcstant illeti: a lakótelepi iskolában a felső tagozatos tanár már tavaly elvégezte az ehhez szükséges hatvanórás képzést, alsó tagozaton nincs ilyen követelmény. Komolyabb problémák azokban a „túlzsúfolt” iskolákban lehetnek, ahol viszonylag sok egyház fog hitoktatást tartani. Az igazgató úgy látja, hogy náluk – bár kisebb gondok még adódhatnak – különösebb zökkenők nélkül megy az átállás. Hasonló tapasztalatokról számolt be egy kis Somogy megyei falu iskolájának igazgatója. A településen a katolikusok és az evangélikusok indítanak hitoktatást: az a két egyház, amelynek eddig is voltak hittanos csoportjai. Rajtuk kívül még a Hit Gyülekezete szeretett volna, de itt sem jött össze: nem akadt jelentkező.



Erdő Péter bíboros, a katolikus püspöki kar elnöke korábban többször egyértelművé tette, hogy a „kötelezően választható” hittan bevezetése nem az egyház részéről merült fel igényként. A katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői a minap nyilvánosságra hozták, hogy – mivel a hitoktatással kapcsolatban vannak nyitott kérdések – közös levélben kérnek felvilágosítást a kormányzattól, és szakértői egyeztetéseket javasolnak. Egyházi körökből származó információink szerint elsősorban a finanszírozás ügye bizonytalan. Nem egyértelmű, hogy az állam milyen összeget szán a hitoktatók bérére, miként az sem, hogy a hittankönyveket kinek kell megrendelnie és kifizetnie. Annyi viszont eldőlt, hogy amennyiben adottak a feltételek, az egyházak saját létesítményeikben, akár iskolaidőn kívül, a délutáni órákban is tarthatnak hitoktatást. Különböző osztályokból, a későbbiekben különböző évfolyamokból összevont hittanos csoportok is működhetnek majd.



Nem a XIX. században élünk, hogy a katolikus egyháznak még mindig irodái legyenek az állami iskolákban – fakad ki lapunknak Salvador Benavent, a Oktatási Dolgozók Spanyolországi Szakszervezeti Konföderációjának szakértője. De azt is hozzáteszi: a spanyol demokratikus átmenet óta nem sikerült kisöpörni a vallásoktatást az iskolákból, akárki volt is épp kormányon.



A spanyol alkotmány része ugyanis a Vatikánnal kötött konkordátum, amellyel a mindenkori kormány vállalta, hogy az iskolákban lehetőséget ad a vallásoktatásra.



Nem kötelező persze, aki végképp nem akar hittant hallgatni, az választhatja az állampolgári ismereteket. (A Spanyol Püspöki Konferencia adatai szerint jelenleg az általános iskolások 77 százaléka hallgat hittant, de a középiskolákban 43 százalékra csökken az arányuk.) A választási lehetőség megvolt a szocialista kabinetek és a José María Aznar korábbi konzervatív kormánya alatt is: Aznar idején ugyan próbálkoztak egy olyan törvénymódosítással, amely kötelezővé tette volna a hittant, de erre végül nem maradt idejük.



A jelenlegi, szintén konzervatív Rajoy-kormány most más irányból szigorítana: a nemrég beterjesztett széles körű oktatási reform részeként a jövőben a hittant is osztályoznák, a jegy beleszámítana a diákok átlagába, és így befolyásolná az ösztöndíjaikat és a továbbtanulási lehetőségeiket. – Határozottan tiltakozunk ez ellen, a hittan nem tudomány, hogy lehetne mégis osztályozni? De nem csak ez a probléma. A másik oldalon, az alternatívaként felkínált állampolgári ismereteket kilúgoznák, kivennék belőle az összes, a katolikus egyház számára érzékeny témát. Nem lehetne ezentúl az abortuszról vagy az egyneműek házasságáról beszélni. Valenciában pedig nemrég azt is kitalálták, hogy állampolgári ismerteket csak angolul lehet tanítani – ám ehhez sajnos nincs elég tanár. – Mi ez, ha nem az alternatíva ellehetetlenítése? – magyarázza Benavent.



A laikus szervezetek szerint már így is túlságosan erős a katolikus egyház befolyása a spanyol társadalomban, ezt vissza kéne szorítani, ahelyett hogy újabb területeket engednének át nekik. A spanyol általános iskolák egy része – amit concertadának, egyfajta állami-magán keveréknek neveznek – amúgy is a katolikus egyház kezelésében van. Ezek az iskolák vonzóak a középosztály számára, mert anyagilag jobb helyzetben vannak, mint az egyszerű államiak, amelyek most nagyon megérzik a megszorításokat: egyes helyeken már a villanyt is alig tudják kifizetni. A konzervatív kormány alatt érezhetően erősödik a katolikus egyház befolyása, Benavent erre személyes példát is idéz: egyik szomszédja most kereszteltette meg 8 éves gyerekét. Eddig nem érezte szükségét, de most hallgat az idők szavára.



Aggodalomra adhat okot az is, hogy a hittantanárokat a legtöbb helyen az egyházmegye választja ki, Benavent szerint minden objektív kritérium nélkül. Nincs megszabva, hogy papok legyenek, lehetnek világi személyek is, igaz, nemrég megesett, hogy egy hittanoktató elvált, és tüstént el is bocsátották – így már nem felelt meg az elvárásoknak. Miközben Spanyolországban is egyre több a bevándorló, semmi jel nem mutat arra, hogy a többi vallást is bemutatnák a gyerekeknek: iszlámoktatásra csak iskolán kívül, muzulmán kulturális központokban van lehetőség, a többi világvallás pedig mintha nem is létezne. Ez sem épp a toleranciát segíti.



Az oktatási reform lényege amúgy az lenne, hogy a spanyol diákok körében hihetetlenül magas (26,5 százalékos) iskolai lemorzsolódást csökkentse; ehhez képest az európai átlag „mindössze” 13,5 százalék, a cél pedig 2020-ra 10 százalék lenne. A PISA-tesztek szerint szövegértési, matematikai és tudományos kompetencia terén a spanyol diákok jóval az OECD-átlag alatt teljesítenek, ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a spanyol gazdaság komoly versenyképességi gondokkal küzd. A reform keretében erősítenék az informatika- és az idegennyelv-oktatást – de legvitatottabb pont a vallásoktatás „egyenjogúsítása” lett. A Metroscopia felmérése szerint a spanyolok 70 százaléka – köztük hívő katolikusok – elutasítja a hittan osztályzását. Az egyház tisztában van vele, hogy sokan azért választják a hittant, mert – osztályzás híján – nem kell komolyan venni. A fiatalok viszont úgy érzik, teljesen hasznavehetetlen dolgokat tanítanak nekik.



Lengyelország: kevesebb idő jut tudományra



Nem lesz az idén hittanérettségi a lengyel középiskolákban, sőt jövőre sem. A lengyel katolikus egyház hatalmas lendülettel harcol a vallásoktatás ilyen megkoronázásáért, de a kormány ellenáll. Krystyna Szumilas oktatási miniszter a TOK FM rádiónak nyilatkozva kijelentette: a vallásoktatás nem része az alaptantervnek, s ezért nem került bele a választható érettségi tárgyak sorába sem.



Sem az idén, sem jövőre. A jelek szerint azonban a katolikus egyház ezt nem vette tudomásul, s a június elején kezdődő tárgyalásokon újra előveszi az ügyet. A hittanérettségi igen fontos a katolikus püspöki karnak. Marek Mendyk püspök, a katolikus nevelés bizottságának elnöke így nyilatkozott a Nasz Dziennik című katolikus lapnak: „Az egyházi oldal már öt éve teljesítette az összes követelményt ahhoz, hogy lehessen katolikus hittanból érettségizni, de a minisztérium részéről nincs pozitív döntés.” Más helyütt azt mondta, hogy egyedül Donald Tusk kormányának ellenállása miatt nem tudnak az ifjak vallásból érettségizni. A hittanérettségi olyan ügy lett Lengyelországban, amelyet zászlajára tűzött a kormányellenes jobboldali ellenzék. Ebben az ügyben azonban a püspököknek kevés érvük van. Elsősorban arra hivatkoznak, hogy a teológiai fakultásokon tanulók számára lenne fontos, hogy hittanérettségivel lépjenek be a szemináriumokba. Ilyen fakultásokon azonban a lengyel diákságnak csak a töredéke tanul.



A vallásoktatás Lengyelországban fontos társadalmi kérdés. A hittan a rendszerváltás után jutott be az iskolákba. A vallásoktatás programját az egyes egyházak és vallásfelekezetek alakíthatják ki, de a túlnyomórészt római katolikus országban a többi felekezet szinte észrevehetetlen. A hitoktatók egy idő után a tantestület tagjaivá lettek, s állami fizetést húznak. Alternatívaként megjelent az etika is, ám ez gyakorlatilag nem létezik, különösen kisebb településeken. A most befejeződő tanévben már sem a hittan, sem az etika nem volt kötelező, de erről a szülőket sok helyen késve tájékoztatták. A Szkola.wp.pl oldalon Marika Kowalska azt írja, hogy a szülők általában nem tudják, hogy a vallásoktatás nem kötelező, és az osztályzat már nem számít bele a tanulmányi átlagba. A szerző szerint a hitoktatás óriási anyagi eszközöket von el az önkormányzatoktól. Országosan 1,3 milliárd zlotyba, azaz 91 milliárd forintba kerül. De nem csak pénzt von el. A Glos Wielkopolski poznani napilapban Maria Chrosniak iskolaigazgató arra panaszkodott, hogy a heti két vallásóra miatt csökkenteni kell a kötelező tárgyak (történelem, földrajz, biológia) óraszámát.



A vallásoktatás ugyan most éppen formálisan nem kötelező, de sokak szerint a hittan, értsd a katolikus egyház jelenléte az iskolákban, ellentmond az állam és egyház szétválasztása alkotmányos elvének. Adam Kalbarczyk, egy lublini magániskola igazgatója azt írta a Gazeta Wyborcza elektronikus kiadásában, hogy a hittantanárok olyan indoktrinációt folytatnak, amely ellentétes az állam demokratikus elveivel. A hitoktatásban kis szerepet kap a közösségalkotás vagy az erkölcs kérdése, a tananyag háromnegyedét a vallási doktrínák oktatása foglalja el.



nol.hu