Az utolsó pillanatban érkezett Közép-Ázsiába, nem sokkal azután kezdődött a területek orosz kolonializációja. Vámbéry Ármin még az orosz beavatkozás előtti, érintetlen Közép-Ázsiáról adott hírt - mondta Fodor Pál turkológus, az MTA Bölcsészettudományi Központ főigazgatója, a Történettudományi Intézet igazgatója, a centenáriumi emlékbizottság titkára az MTI-nek.


Mint megemlítette, egyes angol, de főleg török szerzők arról írnak, hogy Vámbéry kettős kém volt. A törökök szerint Vámbéry kapcsolatban állt a brit külügyminisztériummal és fizetést is kapott tőlük, és nem is törökbarát volt, ahogy elhitette magáról, hanem angol ügynök.


"Messze nem erről volt szó. Fiatal kutatók a konferencián el fogják mondani, hogy Vámbéry vonzalmai többrétűek voltak. Jó magyar volt és az ország érdekeit tartotta szem előtt. Nagyon európai is volt, elkötelezett híve a liberális demokráciának. Európában a haladást látta, míg az iszlám területeken az elmaradottságot, és szorgalmazta, hogy kezdjék el modernizálni magukat, lépjenek az európai népek útjára, ezért támogatta elszántan Angliát. Azon dolgozott, hogy a britek tegyék be a lábukat Közép-Ázsiába és ne az oroszok, akiket végtelenül gyűlölt" - hangsúlyozta a turkológus.


A tudós negatív érzelmei abból fakadtak, hogy az oroszok leverték az 1848-49-as magyar forradalmat és szabadságharcot, és ezt soha nem bocsátotta meg nekik. Ahogy Fodor Pál kifejtette, Vámbéry nem volt kém, hanem idealista, aki az oszmánokat és az angolokat akarta összebékíteni. Arra törekedett, hogy együtt tartóztassák fel az orosz előrenyomulást, ezért ide is és oda is adott tanácsot.


"Kérdés - és a konferencián erről is szó esik -, hogy ki használt ki kit? II. Abdulhamid szultán kihasználta Vámbéryt, mert tudta, a tudós utazónak van lehetősége az angol médiát használni. Tudatosan befolyásolta Vámbéryt, hogy fessen jó képet az Oszmán Birodalomról. Vámbéry ugyanakkor kijárta a szultánnál, hogy fogadja Herzl Tivadart, a Cionista Világszervezet megalapítóját, aki a zsidó államot az akkori oszmán területre, Palesztinába álmodta meg" - fejtette ki Fodor Pál.


A centenáriumi emlékbizottság és az ELTE által közösen szervezett konferencián előad két német kutató. Barbara Kellner-Heinkele Közép-Ázsia nyelvi, politikai változásait követi, Ruth Bartholomä egyetemi szakdolgozatát írta Vámbéryről. Az izraeli Jacob Landau a török pániszlamizmussal, Abdulhamid szultánnal és Vámbéry szerepével foglalkozik, Kellner-Heinkelével közös könyvet is írt.


A török előadók közül Melek Colak Vámbéry utazásaival és segítőivel, a dervisekkel foglalkozik. A derviseknek Kína határaitól a Balkánig működött hálózatuk, a karavánutak mentén lévő kolostoraikban védték a tudós utazót. Mustafa Kacalin, a Török Nyelvtudományi Társaság elnöke Vámbéry nyelvészeti feltárásairól, a csagataj nyelvről értekezik.


A nemzetközi tudományos konferencia napján emlékkiállítás nyílik az MTA Keleti Gyűjteményében és bemutatják a Vámbéry-honlapot, amelyen a legfontosabb dokumentumok, fotók, tanulmányok, szakmunkák kapnak helyet. A Magyar Tudomány című folyóirat augusztusi Vámbéry-száma külön borítóval 200 példányban, 50 oldalon jelent meg a konferenciára. A bevezetőt Hazai György, a magyar turkológusok doyenje és Fodor Pál írta, és hat tanulmányt tartalmaz Vámbéry Árminról.



MTI