A testület több mint 450 vállalatvezetőt kérdezett az ország minden régiójából, a megkérdezettek háromnegyede kisebb, 50 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatnál dolgozik. A felmérés eredményeit Bendzsel Miklós, a HENT elnöke ismertette szerdán a Magyar Termék Nagydíj pályázat díjátadó ünnepségén.


A kutatás arra kereste a választ, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a cégek a hamisításról, mekkora problémát jelent ez számukra, tudnak-e arról, hogy termékeiket hamisítják, fellépnek-e a hamisítókkal szemben és hogy milyen figyelmet fordítanak termékeik, szolgáltatásaik védelmére.


A felmérésből kiderül, hogy a vállalkozások negyedének ágazatát rendkívül károsan érinti a hamisítás, a megkérdezettek 40 százaléka számára pedig a közepesnél nagyobb mértékben jelent problémát a hamisítás. A vállalatvezetők egynegyede válaszolt úgy, hogy számukra nem jelent ez problémát.

Az átlagosnál nagyobb problémát jelent a hamisítás azon cégeknél, melyek a textília, a ruházati és bőrtermékek gyártása, valamint a számítástechnikai, elektronikai, optikai termékek gyártása területén működnek.


A gyártással foglalkozó vállalatok 28 százalékának van tudomása arról, hogy termékét hamisítják. Közülük csaknem minden második tapasztalta hamisított termékeik interneten történő értékesítését.


A cégek számára a hamisítás elsősorban az okozott gazdasági kár, a vállalati presztízsveszteség és márkájuk értékének csökkenése miatt káros.


Bár a hamisítás elítélésében szinte tökéletes az egyetértés, és az érintett vállalatok komoly gazdasági kárról számolnak be, a relatív többség (52 százalék) nem tesz semmit a hamisítás megakadályozására. Az interneten tapasztalható jogsértésekkel szemben például csak a vállalatok 12 százaléka lép fel.


A hamisítással kapcsolatos jogtudatosság közepes mértékű, az összes megkérdezett 44 százaléka válaszolt úgy, hogy ismeri a hamisítás jogkövetkezményeit.


Márkavédelemmel a megkérdezett vállalatok 40 százalékánál ugyanakkor nem foglalkozik egyetlen munkatárs sem.


A cégek kis mértékben használják az iparjogvédelmi eszközöket, például a szabadalmat, védjegyet a szellemi termékeik védelmére. A megkérdezett vállalatok mindössze 24 százaléka rendelkezik bármilyen iparjogvédelmi oltalommal.



MTI