2024.10.01 | Kedd
Malvin napja

Erkölcstan és Bringaóra
2013.09.02
Oktatás
213
Nem, nem lesz kötelező a hittan ettől a tanévtől, és az erkölcstanórán sem végeznek vallásos agymosást az ateistákon. A mindennapos testnevelés nem lesz mindennapos. Az iskola nem az utolsó óráig tart, hanem délután négyig. Ez elvileg kötelező, de könnyen lehet felmentést kapni, és egyelőre nem tudni, miben lesz ez más, mint egy unalmas napközi. Egy biztos: az iskolák állami kézben vannak, a tanárok az államtól kapják a fizetést, bérüket emelik, de többet is kell dolgozniuk, szabadságuk pedig minimálisra szűkül.

Délután négyig tart

Ettől a tanévtől az iskola nem az utolsó óráig, hanem délután négyig tart. Ez nemcsak az elsősökre, hanem minden évfolyamra vonatkozik. A gyerekeknek alapesetben eddig bent kell maradniuk az iskolában – a törvény megfogalmazása szerint ugyanis a délutáni foglalkozások kötelezőek. Az Emmi szerint az iskolák délután „vonzó, színes programokat szerveznek”, ilyenkor jut idő a felzárkóztatásra, tehetséggondozásra, sportolásra, szakkörökre, múzeumlátogatásra. Azt majd a gyakorlat dönti el, hogy mindez miben fog különbözni az unalmas napközitől, amikor a gyerekek kimennek egy kicsit focizni, aztán csendben bent kell ülni a teremben házit írni, hogy közben a tanár tudjon keresztrejtvényt fejteni vagy a folyosón beszélgetni, délután pedig kapnak egy kefírt meg egy száraz kenyeret. A délután négyig tartó iskola nem keverendő össze az egész napos iskolával. Az külön tanterv alapján működik, ahol délelőtt több idő van hosszabb szünetekre, mozgásra, cserébe délután is lehet magyarórát tartani. Ez egyébként a 16 óráig tartó iskolában is megvalósítható, a törvény ugyanis nem tiltja.


A délutánig tartó iskola azoknak jó, akik amúgy nem tudják elhozni a gyereküket a suliból, mert például dolgoznak (a törvény szerint az iskolának délután ötig kell vigyázni a gyerekekre). Azoknak a hátrányos helyzetűeknek is jó, akik otthon nem kapnának enni, nincs hol tanulniuk, vagy eleve rossz körülmények között élnek. Annak a gyereknek biztos nem jó, aki ilyen körülmények között nem tud tanulni vagy különórákra szeretne járni. A legjobb persze az lenne, ha az edzés, a nyelvóra vagy az úszás délután mind az iskolában lenne. Ez a szülőknek is könnyebb lenne logisztikailag, ez azonban a legtöbb helyen nem reális. Feltehetjük a kérdést, hogy a diákok mozgásszabadságának korlátozásáról vagy nagyon is praktikus dologról van szó. Bár a délutáni foglalkozások kötelezőek, ez alól viszonylag könnyen kaphat felmentést a szülő teljes időre vagy alkalmanként, ha az igazgatóhoz fordul. Megfelelő indok lehet például, ha valahol a szülő vagy nagyszülő otthon van és el tudja látni a gyereket, vagy a gyerek edzésre, fizetett különórára jár. Van, aki szerint az egész csak azért van, hogy a tanárokat többet dolgoztathassák a szeptembertől emelkedő bérért cserébe: ugyan a pedagógus kötelező óraszáma nem emelkedik, de előírják nekik, hogy hetente 32 órát bent kell tölteniük az iskolában.



Testnevelés – mindennap

A felmenő rendszer második évében már az 1., 2., 5., 6., 9. és 10. osztályban mindennap kellene a diákoknak mozogniuk. Azért csak kellene, mert a „mindennapos testnevelést” szlogenszinten sulykoló kormánypárt saját maga módosította úgy a törvényt, hogy a heti öt órából kettő akár össze is vonható például néptáncoktatásra, lovaglásra vagy úszásra. A mindennapos testnevelés alól felmentést kaphat heti két óra erejéig az, aki valamelyik iskolai sportkörben jár edzésre vagy egyesület igazolt sportolója. A testnevelésórákon nemcsak meghajtják a gyerekeket, de megtanítják őket relaxálni, ellazulni is, és ahogy Hoffmann Rózsa korábban mondta, ennek az egésznek nemcsak egészségmegőrzés a célja, hanem az akaraterő fejlesztése és a csapatsportok révén az együttműködés élményének megismertetése is.



Index.hu