Az év második negyedévében is folytatódott a vállalati hitelállomány zsugorodása, éves alapon 6,4 százalékos ütemben. A hitelezési feltételek kissé enyhültek az előző negyedévhez képest, továbbá a forinthitelek kamata - a jegybanki alapkamattal párhuzamosan - is tovább csökkent, de a hitelkínálati korlátok változatlanul szigorúak.



Az MNB növekedési hitelprogramja (a jegybank ingyenhitele, amelyet a bankok 2,5 százalékos felárral adnak tovább a vállalkozásoknak) a hitelkínálati korlátokat oldja a kkv-szegmensben, de ennek hatása a statisztikákban még nem látszik. A jegybank arra számít, hogy a hitelkeretek nagy részének felhasználása augusztus-szeptemberben várható, így a program hatása a harmadik negyedévi hitelezési folyamatokban válik láthatóvá.



Az augusztus eleji számokban már érzékelhető a lehívások gyorsuló növekedése. Az eddigi szerződések alapján az új hitelek részesedése a hitelintézeti szektor egészét tekintve közel 60 százalék, amelynek fele új beruházási hitel. Az átlagos futamidő 7-8 év között alakul a beruházási hiteleknél, míg a forgóeszköz hiteleknél 5-6 év körül.



A lakossági hiteleknél szintén tart az állomány csökkenése a válság előtt felépült portfólió tőketörlesztése miatt - éves alapon 5,4 százalékkal. Ugyanakkor az új hitelkihelyezések volumene elmozdult a korábbi történelmi mélypontról, ami főleg az állami kamattámogatásos kihelyezések élénkülésének köszönhető. Mindez a bankok által észlelt élénkülő hitelkeresletben is tükröződött.



A hitelek itt is olcsóbbak lettek, a lakáscélú hitelek esetében a THM 10 százalék alá esett, erre utoljára 2010 második felében volt példa. Ugyanakkor az új kihelyezéseknél a kamatfelár nemzetközi összehasonlításban továbbra is magasnak számít.





origo.hu