2024.10.14 | Hétfő
Helén napja

Béremelést követelnek a közmunkások
2013.08.28
Munkahely
100
Közmunka Doncsev: Nem felel meg az igazságosságnak, ha a közfoglalkoztatási bérek megközelítenék a minimálbért

A minimálbér és a közfoglalkoztatási bérek januárban egyaránt emelkedtek, de a társadalmi igazságosságnak és társadalmi céljainknak sem felelne meg, ha a közmunkabér utolérné, akár közelítené a minimálbér nagyságát – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. A kormányzatot az LMP-s Szél Bernadett kérdezte arról, hogy „miért lenne igazságtalan a közfoglalkoztatási bér minimálbér szintjére emelése, vagy ahhoz közelítése?".




Doncsev András válasza szerint az OECD-országok tapasztalatai azt támasztják alá, hogy az állami támogatással létrehozott, állami szektorban történő munkavállalási programok gyakran nem érik el céljukat és nem motiválnak a versenyszférában való elhelyezkedésre. A kormányzat úgy véli, hogy a munkaerőpiaccal szemben kisebb követelményt követel a közfoglalkoztatás, de a résztvevők hasznos tevékenységgel keresethez juthatnak és tapasztalatot szerezhetnek, amely segítheti munkaerőpiacon való megjelenésüket, illetve visszatérésüket. Doncsev hangsúlyozta: a közfoglalkoztatási bért úgy állapították meg, hogy az nagyobb legyen a segélynél, de kisebb a minimálbérnél, hogy az anyagiakkal munkavégzésre motiválják a munkavállalókat.



„Követeljük, hogy emeljék a másodrangú állampolgárokként kezelt közmunkások bérét a minimálbérre, s rájuk is ugyanúgy vonatkozzon a Munka törvénykönyve, mint a többi munkavállalóra, ne kormányrendeletek szabályozzák a tevékenységüket" – nyilatkozta lapunknak a Közmunkás Szakszervezet társelnöke.





Komjáthi Imre szerint a kormány „osztályharcot” indított ellenük, mivel a középosztályt akarják megerősíteni, és ezt úgy akarja elfogadtatni a társadalommal, hogy az út szélén lehet hagyni egyes rétegeket, amelyet lustának, semmittevőnek állítanak be. Kihasználják azt a társadalomban élő hamis képzetet, hogy a közmunkások nagy része csak a lapátot támasztja, pedig igen sokan dolgoznak fontos kiegészítő munkát kórházakban, óvodákban, iskolákban is, keresetük pedig maximum nettó 49 ezer forint lehet. Számuk egyébként kormányzat szerint 300 ezer körül van, a 10 ezer tagot számláló KSZ 160-170 ezer főre becsüli a számukat.



Komjáthi közölte: valószínűleg nem tartanak több éhségmenetet, mivel korábbi két akciójukból kihozták azt amit lehetett.









vg.hu
További hírek a kategóriából...
Akár látatlanban is elfogadna egy új álláslehetőséget a munkavállalók több mint fele
Egy napokban készült felmérés szerint a magyar munkavállalók elenyésző része, csupán 6%-a ragaszkodna ahhoz, hogy személyesen is találkozzon leendő felettesével vagy kollégáival, mielőtt elfogad egy új állásajánlatot. Közel 60%-uk viszont határozottan állítja, hogy megelégedne azzal, ha csak telefonos és videós állásinterjúra lenne lehetősége, úgy is tudna döntést hozni.

Álláskeresés világjárvány idején: az online megoldásoké a főszerep
Keressen valaki munkát akár azért, mert a koronavírus miatt kialakult helyzetben veszítette el az állását, vagy azért, mert éppen a világjárvány kitörése előtt mondott fel előző munkahelyén, első találkozása leendő munkaadójával valószínűleg nem a megszokott módon történik majd. A járványügyi intézkedések miatt ezen a területen is a személyes kontaktust nem igénylő megoldások kerültek előtérbe.

Mától ingyenesen lehet feladni álláshirdetéseket önkéntes és egészségügyi állásokra
A mai naptól minden, a koronavírussal szembeni küzdelmet elősegítő önkéntes, illetve egészségügyi állás közzétételét ingyenesen vállalja a Profession.hu. A kezdeményezés célja, hogy az egészségügyi háttérrel rendelkező szakembereket, illetve a segíteni vágyókat és azokat a helyeket, ahol most a legnagyobb szükség van rájuk, a lehető leghatékonyabban és leggyorsabban kössék össze.