Nem önmagában a törlesztőrészletek csökkentését, hanem a lakáscélú devizahitelek forintosítását akarja elérni a kormány - derült ki az elmúlt hetekben. Persze örülni fog a kormány a választások előtt fél évvel, ha még a törlesztőrészletek is csökkennek, de az elsődleges cél az, hogy öt éven belül ne legyen Magyarországon lakáscélú devizahitel. A bankszövetség mindkét javaslata megfelel ennek a kívánságnak, ellentétben a Magyar Nemzeti Bank eheti javaslatával (igaz, az árfolyamkockázattól az is megszabadítaná az adósokat). A bankszövetség kételemű csomagja ugyanis vagy azonnali, kedvezményes forintosítást javasol, vagy egy gyorsított árfolyamgáton keresztül történő fokozatos forintosítást - értesült tegnap a hvg.hu. Lássuk az egyes javaslatokat!



1. Azonnali, kedvezményes forintosítás kamattámogatással



A lényeg: a lakáscélú devizahitelek forintosításhoz az MNB devizatartalékát kedvezményesen vennék igénybe a bankok, amihez persze a független jegybank beleegyezésére is szükség van. Ez a jelenlegi 300 forint körüli árfolyamhoz képest kb. 10%-kal alacsonyabb, 270 forintos árfolyam mellett történne, közel a devizatartalék jegybanki bekerülési értékéhez. Így a bankok mintegy 10%-kal olcsóbban jutnának devizához a piacinál. Ebből forintgyengítő hatás nélkül tudnák visszafizetni a devizahitelek mögött álló devizaforrásaikat. A bankok a fenti 10%-os kedvezményt továbbadnák az adósoknak, és egy további javaslat szerint ezen felül még 10%-os kedvezményt is biztosítanának számukra. Az összesen 20%-os törlesztési kedvezmény mellett 1%-os állami kamattámogatást is kérnének a már forintosított devizahitelekhez, hasonló elven a már létező állami kamattámogatásokhoz. A forintosítás mellett így a törlesztőrészlet is csökkenne. Mit jelentene ez a főszereplők számára?



Bankszektor: a bankszektor lakáscélú devizahitel-állománya június végén 1513 milliárd forint volt (csak a teljesítő hiteleket nézzük). Amennyiben ezt teljes egészében a devizatartalék MNB-től kapott részének (kb. 5 milliárd euró) 270 forint árfolyamon történő felhasználása révén forintosítanák, azzal a bankok összesen 10%-ot, vagyis közel 151 milliárd forintot nyernének. Viszont ezt egy összegben továbbadva a devizahiteleseknek a bankszektorra gyakorolt azonnali pénzügyi hatás összességében nagyjából semleges lenne. Tartós hatás azonban így is keletkezik: mivel a devizaalapú lakáshitel-állomány közel 1362 milliárd forintra csökkenne, a bankszektor kamatbevételei és -ráfordításai is csökkennének, aminek éves hatása 3%-os kamatmarzs mellett közel -4,5 milliárd forint lenne a bankszektorban. Menjünk tovább: amennyiben a bankok a fentieknek megfelelően további 10%-os tartozáselengedést is tesznek a devizahitelesek javára, az 1211 milliárd forintra csökkentené az állományt, és további egyszeri 151 milliárd forintos veszteséget, valamint közel 4,5 milliárd forintos nettó kamatbevétel-kiesést okozna számukra. A bankszektor első ötéves terhét a fentieket összeszámolva így 196 milliárd forintra becsüljük. Ezen kívül pozitív tényezőként jelentkezhet a hitelportfóliót javító hatás is, ami csökkentheti a jövőbeni céltartalékolási kényszert, ez a hatás azonban nehezen számszerűsíthető, így nem számoltunk vele.



MNB: a javaslatcsomag szerint a jegybank 270 forinton adna közel 5 milliárd eurónyi devizát a bankoknak. Ez 151 milliárd forintnyi nem realizált árfolyamnyereségtől fosztaná meg az intézményt azonnal. Mivel azonban a devizatartalékkal egyidejűleg csökkenne a kéthetes jegybanki kötvényállomány és a rá fizetett kamat is, közel 2%-pontos kamatmegtakarítást feltételezve (kb. ennyi lehet a devizatartalék és a kéthetes kötvények kamatkülönbözete) évi közel 30 milliárd forintos megtakarítása keletkezne a jegybanknak. Így öt év alatt az MNB-re gyakorolt pénzügyi hatás nagyjából semleges lenne.



Költségvetés: a költségvetés 1%-os éves kamattámogatás nyújtana a javaslat szerint az immár 1211 milliárdos, már forintosított lakáshitel-állományhoz. A kiadás így egy év alatt 12 milliárd forint, öt év alatt közel 60,5 milliárd forint lenne.



Hitelesek: a tartozás azonnal 20%-kal csökkenne, és bár a hitel kamatszinje a forintosítás miatt nőne, ezt 1%-os kamattámogatás mérsékelné. Feltételezésünk szerint a lakáscélú devizahitelek jelenleg átlagos hitelköltsége 7,8%, a hátralévő átlagos futamideje 13 év, így a hitelesek teljes éves törlesztőrészlete évi 189 milliárd forint. A forintosítás során 20%-os tartozáselengedést kapnának a háztartások, mivel azonban az átlagos piaci forinthitelek hitelköltsége 9,6%, a kamattámogatással együtt az új hitel kamatszintje 8,6% lenne, vagyis így is magasabb a devizahitelekénél. A tartozáselengedés azonban kioltaná a kamatemelkedést, így összességében 31 milliárd forinttal 158 milliárd forintra csökkenne az éves törlesztőrészlet, ami 16,4%-os csökkenésnek felel meg. Az öt éves megtakarítás így 155 milliárd forint lenne a hitelesek esetében. Nem utolsó sorban pedig a hitelesek megszabadulnának a jövőbeni árfolyamkockázatoktól.









2. Forintosítás öt év alatt gyorsított árfolyamgáttal



A lényeg: lerövidítenék a devizahitelek futamidejét 5 évre. Ezt követően olyan árfolyamgátba léptetnék be az adósokat, amelynek révén szinten maradna a törlesztőrészlet. A rövidítés miatt ki nem fizetett törlesztés egy forintalapú gyűjtőszámlán halmozódna BUBOR+2%-os kamat mellett. Ezzel 5 év alatt fokozatosan forintosítanák a devizahiteleket, a képződő forinthitelt pedig 5 év után kellene törleszteni. Ebben az esetben kamattámogatásról és egyéb kedvezményekről nem tudni, a bankszektor hozzájárulása az átütemezésen túl annyi lenne, hogy nem piaci kamatozás mellett, hanem kisebb kamatozással, az említett BUBOR+2%-on halmozódna a gyűjtőszámlán az öt éven keresztül ki nem fizetett törlesztőrészlet.



Ahhoz, hogy ennek a megoldásnak a pénzügyi hatásait meg tudjuk becsülni az egyes szereplőkre nézve, bemutatjuk a konstrukció lehetséges működését az alábbi példán. A példában szereplő hitel

- 240 forintos frankárfolyam mellett

- 8 millió forintos összegű,

- 13 éves hátralévő futamidejű és

- 7,8% a jelenlegi hitelköltsége, vagyis egy átlagosnak tekinthető lakáscélú frankhitel.



Első körben lerövidítik a futamidejét 5 évre, aminek következtében a havi törlesztőrészlete a jelenlegi 82 ezer forintról 161 ezer forint fölé emelkedne 240 forintos árfolyam mellett. Mivel azonban fixálják a törlesztőrészletet a mostani szinten, a havi 79 ezer forintos különbözet a gyűjtőszámlára kerül. A gyűjtőszámlára kerülő, vagyis "forintosodó" havi részletek nominális összege öt év alatt 4,8 millió forintra nőne. Mivel ez nem kamatmentes számla, hanem BUBOR+2%-on kamatozik, folyamatos kamatozás mellett a teljes forinttartozás számításaink szerint öt év múlva 5,5 millió forint lenne. Eközben a devizahitel tőkeösszege nullára csökkenne. Összehasonlításképp: normál esetben 5,8 milliárd forint lenne öt év múlva a tőketartozás. Az eredetinél kisebb érték annak köszönhető, hogy a devizahitel futamidejének lerövidítése és a forinthitel piacinál kisebb kamatszintje egyaránt gyorsítja valamelyest a tőketartozás csökkenését.











A tőketartozás ugyan csökken, de ha a jelenlegi piaci forintkamatok maradnak, a hitelköltség 9,6%-ra nő, így öt év múlva a törlesztőrészlet az eredetinek megfelelő lejárat mellett 83 ezer forint körül lehet, ami a mostanihoz képest minimális emelkedés.









A fenti példa után lássuk ismét a főszereplőkre gyakorolt hatást!



Bankszektor: ahogy fent látható, az átlagos lakáscélú devizahitelt alapul véve a bankszektor tőkekövetelése nem változik számottevően a gyorsított árfolyamgát hatására, amennyiben az eredeti árfolyamgáttal ellentétben nincs kamat- vagy tőkeelengedés (erről egyelőre nincs információnk), csupán annak denominációja változik meg. Okoz azonban némi kamatkiesést, hogy a forinthitel nem piaci kamatszint mellett kamatozik az első öt évben. Ennek összegét azonban az öt év során mindössze 3,4 milliárd forintra becsüljük. A hitelportfólió-javító hatás a törlesztőrészlet változatlansága miatt valószínűleg nem számottevő.



MNB: nincs értesülés arról, hogy ebben az akcióban az MNB részt venne.



Költségvetés: nincs értesülés közvetlen állami részvételről sem.



Hitelesek: a fenti, tipikus devizahiteles példa alapján a gyorsított árfolyamgát bemutatott rendszerének nincs számottevő hatása a devizahitelesek törlesztőrészletére, csupán a tartozás devizanemét váltja át a program forintra, fokozatosan megszabadítva a hiteleseket az árfolyamkockázatoktól.



A most bemutatott 2. lehetőség valójában egy keretrendszer, amelyhez képest ha teherviselésre kötelezik a bankokat (vagy ők ezt vállalják), szintén jelentősen csökkenhet a törlesztőrészlet.



Sok a bizonytalanság



Fenti számításaink pusztán a tegnapi nyilatkozatokat és napvilágot látott sajtóértesüléseket veszik alapul. Könnyen elképzelhető, hogy pl. a gyorsított árfolyamgátat is valamifajta (pl. kamat-) kedvezménnyel kombinálná a bankszövetség, hiszen Patai Mihály tegnap több százmilliárd forintos banki tehervállalásról beszélt. Megkeresésünkre azonban nem akartak részletekbe belemenni a bankszövetségnél. Nem tisztázott egyelőre az árfolyamgátba már belépők sorsa sem, akiknél a fenti két megoldás valószínűleg növelné az aktuális törlesztőrészletet. Mindenesetre az azonnali forintosítás és a vele összekötött törlesztőrészlet-csökkentés a politika számára sokkal vonzóbb megoldásnak tűnhet, mint a nehezen kommunikálható és a devizahitelesek számára nehezen megérthető gyorsított árfolyamgát.



A fokozatosan napvilágra kerülő részletek függvényében a bankszövetség javaslatának várható pénzügyi hatása a fentiektől jelentősen is eltérhet. Ráadásul Varga Mihály szerint a bankszövetség javaslata mindössze tárgyalási alap.







portfolio.hu