A múlt héten kiszivárgott, most kedden viszont akár be is jelenthetik, hogy milyen devizahiteles-segítő csomaggal rukkolnak elő a bankok. Az elmúlt időszak kormányzati nyilatkozatai alapján többször változott, hogy az állam hajlandó-e beszállni a mentésbe, a legutolsó információk alapján közeledhetett egymáshoz a banki és a kormányzati álláspont. Kedden tehát a bankok prezentálják elképzelésüket, a legnagyobb esély arra van, hogy a lakáscélú deviza-jelzáloghitelek forintosítása mellett valamilyen kedvezményt is adnak az érintetteknek, hogy az árfolyamkockázat megszűnése mellett kismértékben ugyan, de csökkenhessenek a törlesztőrészletek is.



Szintén kedden tartja kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, és a várakozások szerint lassuló ütemben, de folytatódhat az alapkamat csökkentése. Matolcsy György jegybankelnök a múlt hónapban jelentette be, hogy igazi magyar unortodox módon a világszerte megszokott 25 bázispontos lépésközzel szemben 10 bázispontonként is változtathatják a kamatot, és az elemzők szerint épp ez fog történni: a jelenlegi 4 százalékról 3,90-re mérséklődhet a ráta. Ezt követően további 10 bázispontonként mehet le az év végéig az MNB 3,5 százalékra, legalábbis a mostani várakozások szerint, kedvező külpiaci hangulatot feltételezve.



A héten várhatóan újabb cikket is közöl az MNB a devizahitelezésről. A múlt heti két munka közül az egyik arról szólt, hogy 2010-ig jobban jártak a devizahitelesek a forintban eladósodottaknál, a másik pedig azt elemezte, hogy a bankok mennyit kerestek olyan kamatemelésekkel, amelyeket erőfölényükkel visszaélve hajtottak végre. Devizahiteles-ügyben újabb politikusi nyilatkozatokra is lehet számítani, annál is inkább, mert a nyári szünet után hétfőn és kedden már ülésezik a parlament.




Szintén kedden szavazhatják meg a takarékszövetkezetek, hogy ernyőbankjuk, a Takarékbank állami kontroll alá kerüljön, és a hét második napján érkezik a piacok által leginkább várt európai makroadat is. Az elmúlt hetekben egyre több adat utalt arra, hogy a kontinens legfejlettebb gazdaságaiban beindul a növekedés, ezt a várakozást kellene megerősítenie a német Ifo intézet üzleti bizalmi indexének. A piaci konszenzus szerint a múlt havi 106,2-ről 107,1-re nőhetett a mutató, ami a negyedik emelkedés lehet zsinórban.



Visszatérve Magyarországra, pénteken hozza ki a statisztikai hivatal a legfrissebb számokat a beruházásokról. Ez az a makroadat, amely hosszú negyedévek óta egyre rosszabb képet mutat, az idei első negyedévben pedig egészen szörnyű számokkal szembesülhettünk: 8,7 százalékkal zuhantak a beruházások. Kérdés, hogy mikor tud megfordulni a tendencia, mindenesetre nem túl valószínű, hogy pozitív fordulat következett be a második negyedévben.



Amerikában a hét legfontosabb száma csütörtökön érkezik, a második negyedéves GDP-t jelentős mértékben emelhetik az előzetesen megjelent 1,7 százalékhoz képest, akár 2,3 százalékra. Egy magas szám azonban nem biztos, hogy jót tenne a piaci hangulatnak, hiszen újra erősítheti a pénzcsapok korai elzárásával kapcsolatos spekulációt.







origo.hu