Kaotikus helyzetre készülnek a hulladékszektor szolgáltatói, a hatósági ármeghatározás mellett az engedélyezés megakadása okozhat gondot a közszolgáltatói engedélyek január 1-jétől aktuális meghosszabbításakor. Az év elejével elszabadult hatósági árak többségét ugyan a januárban módosított rendelet szabályozza a szektorban, a szolgáltatók helyzetét azonban több új díjfajta megjelenése is nehezíti. A hatósági eljárási díjak növekedése minden vállalkozást érzékenyen érintett, jelentősen költségesebbé tette a működést − mondták lapunknak cégvezetők. A különböző tételek januártól akár 40−100 százalékkal is emelkedtek. A hulladékártalmatlanítás engedélyezési díja 2012-ben 318 ezer forint volt, ma 470 ezer, illetve 500 ezer. A hulladéklerakók rekultivációjának és utógondozásának engedélyezési díja pedig 100 ezerről 200 ezer forintra emelkedett.




A felügyelőségek 2010-től fokozatosan vezették be a mostanra mindenhol kötelezővé vált konzultációs díjat, ami óránként és a részt vevő ügyintézők számától függően eltérő az egyes hatóságoknál, általában óránként egy személyre 6−10 ezer forint. Sárosi Eszter, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének (HOE) ügyvezetője a Napi Gazdaságnak elmondta, a díjat többnyire előre kérik el a felügyelőségek, anélkül, hogy kiderülne, mennyi időbe telik a konzultáció. Az egyesület tagjai közül többen jelezték, hogy a környezetvédelmi szakhatóságokat előzetesen nem lehet elérni, a konzultációra pedig csak online lehet bejelentkezni.




Nem teszi egyszerűbbé a helyzetet az sem, hogy a kormány felügyeleti díj bevezetését tervezi (évi 25−40 ezer forint összegben), ezt azoknak kell majd megfizetniük, akik engedéllyel vagy regisztrációval rendelkeznek − bár korábban csak az egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezőket kötelezték erre. Felügyeleti díjat több uniós ország is beszed, ennek bevezetésével a bizonytalan jogi hátterű konzultációs díj megszűnne, a felügyeletek által nyújtott szolgáltatások pedig gyorsabbá és hatékonyabbá válnának. Egyelőre azonban nem ez jellemzi a hatóságokat Sárosi szerint. A hivatalokat az egyes ügyek tisztázásakor például semmilyen jogszabály nem kötelezi a határidő betartására.



A HOE ügyvezetője olyan esetről is hallott, hogy az engedélykérelem beadása után éppen e folyamat elhúzódása miatt csak másfél év elteltével kapta meg az engedélyt egy cég − az ilyen késések pedig komoly fennakadást okozhatnak, amikor a szolgáltatók működési engedélyeik jövő év január 1-jétől érvényes meghosszabbításáért folyamodnak.






napi.hu