Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettesének szavai szerint ha januárig várunk a kibocsátással (amikor egy 1 milliárd eurónyi devizakötvény jár le a hónap végén), akkor mivel a piac tudja ezt a nagyobb lejáratot, akkor úgy érezheti, hogy ő diktálhatja az új papír kamatát. Amennyiben még ezt megelőzően végrehajtjuk a kibocsátást, amikor a piaci kondíciók még kedvezőbbek, így például most ősszel, akkor hosszabb távon a legolcsóbban tudjuk a januári lejáratot előfinanszírozni - magyarázta Borbély a rádióműsorban.



Amint beszámoltunk róla, egy (nyomtatásban) tegnap megjelent interjúban Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára úgy fogalmazott, hogy az IMF-hitel végtörlesztése miatt, a tartalékok visszaépítése érdekében újabb dollárkötvény-kibocsátással kell megjelennie a nemzetközi piacokon ősszel Magyarországnak.




Ezzel kapcsolatban Borbély a szintén tegnapi interjúban óvatosabban fogalmazott a Reuters összefoglalója szerint, hiszen azt mondta: lehetséges az őszi kibocsátás, de annak időzítését és devizanemét nem tudja megmondani.



A téma előkerült a minisztérium csütörtök délutáni online államháztartási tájékoztatóján is, ahol Banai Péter elmondta, hogy "az idei lejáró adósságok megújítására semennyi dollárkötvény kibocsátásra nincs szükség". "Jövő évben nagyjából egy milliárd eurónyi deviza államkötvény jár le, amit új devizaforrásból kíván az állam finanszírozni, így ha lesz dollárkötvény-kibocsátás, akkor az már ezt fogja fedezni. Ebből is jól látható, hogy a jövőbeni lehetséges kibocsátás független az IMF előtörlesztéstől" - fűzte hozzá.




Hároméves mélyponton a tartalékok



Utoljára egyébként februárban hajtott végre a magyar állam dollárkötvény-kibocsátást: két sorozatban összesen mintegy 2,4 milliárd eurónak (3,25 milliárd dollárnak) megfelelő összeget vont be. Emellett a Prémium Euró Magyar Államkötvényből (PEMÁK) csak idén mintegy 1,4 milliárd eurónyi devizaforrást szerzett (a teljes forgalomban lévő állomány a PEMÁK-ból már 1,7 milliárd eurónál jár). Mindez pedig azt jelenti, hogy ez a két tétel már csaknem teljesítette az idénre kitűzött 4-4,5 milliárd eurónyi piaci alapú devizaforrás bevonást. Ebből is látszik tehát, hogy a készülődő újabb devizakötvény-kibocsátás valóban nem feltétlenül az idei évi finanszírozási feladatok teljesítését célozza.



Érdemes egyébként azt is megjegyezni, hogy a múlt heti IMF-hitel "végtörlesztésével" a magyar állam szűkebb értelemben vett pénzügyi tartalékai (MNB-betét+nyugdíjpénztári vagyon megmaradt része) a Portfolio.hu számításai szerint mintegy három éves mélypontra, 1150 milliárd forint körülre eshettek mostanra. Így ebből a szempontból érthető az is, hogy miért fogalmazott Orbán Gábor az említett interjúban a tartalékok újratöltésének szükségességéről.












portfolio.hu