A jegybank monetáris tanácsa 2012 augusztusától kezdve folyamatosan, kihagyás nélkül tizenkét alkalommal vágta 25 bázisponttal a kamatot. Az alapkamat így 7,0 százalékról 4,0 százalékra csökkent.









A júliusi kamatdöntés után Matolcsy György jegybankelnökként, kamatdöntés után először, sajtótájékoztatót is tartott, ahol a tanács következő lépéseiről is volt szó. Matolcsy György előrevetítette, a tanács az eddigi 25 bázispontnál kisebb, akár 10 bázispontos lépésekben is haladhat tovább a kamatcsökkentéssel, és lehetnek megállások a kamatcsökkentési sorozatban. A jegybankelnök a 25 bázispont alatti mértéket firtató kérdésre a sajtótájékoztatón hozzátette, "a 10 bázispont az egy jó egység, lehet ennél kisebb, de valamilyen értelmezhető egységnek kell lennie". Emellett arra is tett jelzést, hogy a kamatcsökkentési ciklus 3-3,5 százalékos szintig tarthat. E kettő jelentetett kapaszkodót az elemzőknek, így a többség 10 bázispontos kamatcsökkentést vár a keddi kamatdöntő ülésen.











Vége a kiszámíthatóságnak



A kamatpolitika az elmúlt negyedévekben kiszámítható volt, a Monetáris Tanács 25 bázispontonként vágott, s ugyan abban volt bizonytalanság némely hónapban, hogy lesz-e vágás, a mérték stabil volt. Ennek a kényelmes időszaknak vége, véli Ambrus Gábor, a 4Cast szófiai elemzője.


Amellett, hogy a tanács jelzése szerint kisebb lépésekben vagy megállásokkal folytatódhat tovább a kamatcsökkentés, Matolcsy György egy 3-3,5 százalékos szintet is megadott, mint ahol a kamatcsökkentés véget érhet, ami bár később a saját véleményének bizonyult, egy ilyen viszonylag homogén tanács esetén (az összes tagot a jelenlegi kormány alatt jelölték), a jegybankelnök szava nem hagyható figyelmen kívül.



Tovább fokozza a bizonytalanságot, hogy a pénzpiacokon a feszültség fokozódott. Előbb a Fed mennyiségi lazításának várható leállításával kapcsolatos aggodalmak, majd az ezzel összefüggő feltörekvő piaci tőkekivonás nyomot hagyott a forint árfolyamán. Bár - teszi hozzá Ambrus -, a forint viszonylag jól teljesített a feltörekvő régiós társak között. A forint euróval szembeni árfolyama 300 körüli szinteken mozog, az állampapírpiacon érződött a nyomás és a külföldiek állománya csökkenésnek indult. Minden kockázati mutató romlott, még ha nem is drámaian, a magyar CDS-felár is folyamatosan emelkedett, bár még alacsonyabb annál, ahol az év elején volt. A monetáris tanácsnak természetesen mindezt is mérlegelnie kell majd döntésekor.



Makroszempontból az elmúlt időszakban a kamatcsökkentést inkább támogató információk jelentek meg. A második negyedéves GDP, leszámítva a mezőgazdaságot, éves és negyedéves alapon is stagnált, írja Ambrus, az infláció az adóterhek növelése ellenére történelmi mélyponton maradt (és júliusban a várt kisebb emelkedés helyett újból csökkent kissé, 1,8 százalékra).



Vagy épp határozottabb iránymutatás?



A CIB elemzői viszont úgy vélik, a jegybank felőli kommentárok arra is utaltak, hogy a korábbiaknál határozottabban szeretnék befolyásolni a piaci várakozásokat. Ezért is valószínűsítik, hogy 10 bázispontos kamatcsökkentésre számíthatunk. A piaci folyamatok függvényében pedig 3,5%-ig csökkenhet az alapkamat ebben az évben. Jövő év végére viszont már emelkedhet a kamat, elsősorban (de nem kizárólag) a külső (fejlett piaci) monetáris politikával kapcsolatos várakozások változása miatt.












Az mindenesetre bizonyossá vált a júliusi sajtótájékoztató után, hogy a korábbi várakozásokkal szemben 4 százalékon nem fog befejeződni a kamatcsökkentés. Az Erste elemzői szerint 5x10 bázispontos csökkentésre számíthatunk, így csökkenne a jelzett 3,5 százalékra a kamat év végére.



A fundamentális helyzet (fent leírt növekedés, inflációs kép) továbbra is támogatja a monetáris enyhítéseket, azonban a kockázatérzékelés a piacon gyorsan megváltozhat. A Fed eszközvásárlási programjának befejezése, annak időzítése fogja leginkább meghatározni, hogy hol lehet a kamatcsökkentések alja, ami az Erste elemzői szerint már nincs is annyira messze. A hazai gazdaságpolitika oldaláról pedig a devizahiteles mentőcsomag jellege lehet a legérdekesebb - egy esetlegesen túl extrém csomag által okozott forintgyengülés vagy hozamemelkedés számottevően szűkítheti a monetáris politika mozgásterét. A bizonytalanság növekedését jól tükrözik az állampapír-piacon játszódó folyamatok is: a hosszabb hozamok emelkedtek, s a 10 éves és a 3 hónapos referenciahozam közötti különbség 220-240bp között volt az elmúlt napokban. (A júliusi kamatdöntést megelőzően még 200bp alatt volt ez a különbség). Összességében a 3,50%-os év végi alapkamat-szintet is azzal a feltételezéssel látják elérhetőnek, hogy a Fed nem dönt gyors likviditás-visszavételről az idén, illetve a gazdaságpolitika sem tesz semmilyen szokatlan, piacoknak nem tetsző lépést.






portfolio.hu