Az NGM adatai szerint a 129,5 milliárd forintos deficit úgy jött össze júliusban, hogy a központi költségvetés 179,1 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok 5,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig közel 44 milliárd forintos szufficittel zártak. Amint az alábbi ábrán látszik, a júliusi deficit az utóbbi 11 év adatai alapján egyértelműen a második legnagyobbnak számít a 2011-es hatalmas hiány után.







A júliusi adat alapján már tudjuk, hogy az első héthavi kumulált hiány mekkora: ez 851,2 milliárd forintot tesz ki, ami egyébként jóval nagyobb, mint a tavalyi azonos időszaki kumulált deficit (437,5 milliárd forint).









Az első héthavi központi költségvetési hiány az egész éves legfrissebb NGM hiányprognózisnak a 96,7%-át teszi ki, ami szintén magasabb, mint a tavaly júliusi állapotkor érvényes 75,4%. Amint mi is, úgy az NGM is felhívja a figyelmet a közleményében, hogy a két év eredményeinek egymással való összevetése nem vezet objektív eredményre a számos torzító tényező miatt: néhány adónemből származó bevételi előirányzat csökkent, bizonyos adónemek megszűntek, illetve módosultak, másrészt új adónemek kerültek bevezetésre. Ezenkívül a szervezeti változások következtében a költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak idei évi alakulásában kiemelt szerepet játszanak a 2012. május 1-jétől, valamint a 2013. január 1-jétől átvett önkormányzati intézmények, továbbá április 1-jétől a volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai.









Amennyiben az elmúlt 12 hónap kumulált egyenlegét vizsgáljuk, 1020 milliárd forintos deficit adódik, ami tavaly november óta a legnagyobb hiánynak számít. A különböző adónemekből származó bevételek éven belüli lefutása (az év végén nagyobb bevételek koncentrálódnak egyes adónemekből) bizonyára jelentősen segít abban, hogy a kormány az idei két, tavaszi, költségvetési kiigazítás után elérhesse az éves deficitcélját (ami a GDP arányában a 2,7%-os hiányt jelenti). Ehhez azonban a költségvetésbe épített és még megmaradt tartalékok döntő részének el nem költése is bizonyára szükséges lesz.









Az NGM a hónap elején a szokásoknak megfelelően csak az előzetes főbb adatokat közli, illetve az alrendszerek néhány fontosabb eredményét ismerteti, amelyek az alábbiakban olvashatók.



Központi költségvetés



Bevételek



A központi költségvetés július végi bevételei az előző év azonos időszakához képest közel 275 milliárd forinttal nagyobb összegben alakultak. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek a személyi jövedelemadó, a regisztrációs adó, valamint az illetékbevételek előző évet meghaladó befizetései, valamint az idén bevezetett új adónemekből befolyt bevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok magasabb összegű bevételei állnak. Emellett nagyobb összegben alakultak az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések és az egyéb bevételek is.



Kiadások



A központi költségvetés július végi kiadásai mintegy 826 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak az intézményi struktúraváltással összefüggő idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. (A 2013. évben már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye.) Ezenkívül meghaladták az előző évi kifizetéseket az egyedi és normatív támogatások, a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása, lakásépítési támogatások, a kezességérvényesítések, az egyéb kiadások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is.



Kamategyenleg



A kamatkiadások 2013. július végén 715,6 milliárd forintot tettek ki, 40,4 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 70,9 milliárd forintos szintet értek el, 7,1 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (644,8 milliárd forint) így összességében 33,3 milliárd forinttal kedvezőbb az előző év azonos időszakához képest.



TB Alapok



A társadalombiztosítási alapok 2013. július végi 180,0 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap mintegy 121,6 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 58,4 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. július végén az Alapok együttes többlete 19,0 milliárd forintot tett ki. A különbség elsősorban bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is. Ez utóbbi jogcím 2013-tól már a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulásokat is tartalmazza.



Elkülönített állami pénzalapok



Az elkülönített állami pénzalapok július végi 62,1 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest kedvezőtlenebb lett. Az alapok összes bevételei 17,6 milliárd forinttal alacsonyabban, kiadásai pedig 6,3 milliárd forinttal magasabban teljesültek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A bevételek közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési hozzájárulás bevételéből folyt be kevesebb, ezenfelül az Alap a szociális hozzájárulási adóból az idén már nem részesül. A kiadások közül elsősorban a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram teljesítése - az előirányzatnak megfelelően - alakult magasabb összegben. Továbbá a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap és a Nemzeti Kulturális Alap idei kiadása is nagyobb összegben teljesült.






portfolio.hu