A dollár nyár eleji trendszerű erősödését az hajtotta, hogy az amerikai jegybank - gyakorlatilag a világ nagy jegybankjai közül egyedüliként - átáll a monetáris szigorításra. Az ezzel kapcsolatos első jelzések május végén érkeztek, és a dollár júliusig erősödött is. Júliusban viszont történt egy kisebb revízió, amit a Fed kommunikációjának finomhangolása keltett. Legalábbis így látja Jens Nordvig, a Nomura devizastratégája, aki szerint a dollár erősödésére fogadókat elbizonytalanította, hogy Ben Bernanke Fed-elnök júliusban nemcsak az eszközvásárlási program lassításáról, hanem arról is beszélt, hogy a kamatemelés viszont belátható időn belül nincs napirenden. Vagyis szigorításról egyelőre nem lehet beszélni, legfeljebb a mérlegfőösszeg-növelő intézkedések enyhítéséről.




Július 9-én a dollár az 1,34-es szintig gyengült az euróval szemben, azóta viszont újra lefelé csordogál. Neil Mellor, a Bank of New York Mellon szakértője szerint ennek viszont nem elsősorban fundamentális okai voltak, hanem ezen a szinten voltak beállítva azok a stop-lossok, amelyek kiütődtek. Mellor szerint ezért a következő hónapokban még folytatódhat a dollár gyengülése, és majd ha a valós szigorításról kezdenek el beszélni a jegybankárok − ami Bernanke január végi távozása előtt nem valószínű −, akkor várható trendszerű erősödés a dollárban.



Hasonló pályában gondolkodik Sebastien Galy, a Société Générale elemzője is, szerinte az euró−dollár árfolyamot nemcsak a Fed, hanem legalább ennyire az ECB várható bejelentései is mozgatni fogják, ám a frankfurti központi banknak az újabb lazítással kapcsolatban meg kell várnia a szeptember végi német választások eredményét, addig valószínűtlen bármilyen újítás.



A Napi Gazdaságnak nyilatkozó hazai piaci szereplők is a dollár erősödésére számítanak, ám mint azt Gabler Gergely, az Equilor Zrt. szakértője kiemelte, a német választásokra valóban érdemes lesz figyelnie az euró−dollár pozícióban ülőknek. Gabler szerint ugyanis a választások után a németek is beleállhatnak abba a kurzusba, ami uniószerte már inkább a fiskális lazítást preferálja, ez pedig − kiegészülve azzal, hogy az ECB-nek még maradt tere a monetáris lazításra − gyengítheti majd az eurót. A Fed ráadásul a szigorítás irányába mozdulhat el, akár már a szeptemberi ülésen dönthetnek a QE3 program szűkítéséről.



A dollárerősödés folyamata várhatóan lassú lesz − mondja Gabler, szerinte az idén legfeljebb lassítani fog a Fed, de nem szünteti meg a pénznyomtatást, miközben az ECB-nél téma marad a negatív betéti kamat lehetősége vagy valamilyen újabb eszközvásárlás. Amerikában egyébként nem csupán a jegybanki irányváltás lehet meghatározó a devizapiacok számára, hanem a költségvetés állapota is. Sem az adósságplafon kérdése, sem a költségvetési pálya stabilabb rendezése nem került még le a napirendről és Gabler szerint innen bármikor kaphatunk olyan híreket, amelyek az USA fiskális pozíciójának a rendezéséről fognak szólni, miközben Európában végéhez közelítenek a megszorítások.









A G20 országok ugyan megállapodtak abban, hogy mesterségesen nem gyengítik devizáikat, de ez alól lényegében Japán kivétel − az ő inflációt gerjesztő és devizát gyengítő politikája fölött szemet hunynak. Ennek ellenére nem egyértelmű a jen iránya. Az látszik, hogy eltökélt a jegybank, hogy mindent megtegyen és meg is vannak az eszközei erre, emiatt érezhetően esett az árfolyam az év elején. A dollárral szemben a 70 körüli szintekről lényegében 100 fölé került, ám ez a trend a második negyedévben leállt és könnyen meglehet, hogy csak átmeneti folyamatról volt szó − mondja Gabler.
Nem teljesen így látja viszont Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője, szerinte ugyanis a BoJ és a japán kormány által meghirdetett "három nyíl" politika sikeres maradt, ezért a szakértő inkább arra számít, hogy a 110 körüli következő ellenállásáig visszakúszik a dollár−jen, ahogy beindul a dollár erősödése.



Keszeg szerint a dollárban tapasztalható nyári sávozás a kivárásnak szól, vagyis annak, hogy a befektetők most várják a konkrétabb jelzéseket a Fed részéről, hogy mikor és milyen ütemben kezdi meg a visszavonulást. A Raiffeisennél úgy látják, hogy akár már a szeptemberi ülésén is dönthet a Fed a QE3 csökkentéséről, és akkor a devizapiacon is megkezdődhet egy irányba állás, amiben egyértelműen a dollár legalább 1,30-as, de inkább ez alatti szintig történő erősödése lesz a központi motívum. Keszeg szerint nemcsak a monetáris és a fiskális ciklusok térnek el Európában és az USA-ban, de most könnyen a gazdasági fundamentumok is szétválhatnak, ahogy az amerikai költségvetési szigorítás hűteni fogja a gazdaságot, miközben Európában egyértelműen kedvezőbb jelek érkeznek a gazdaságból.



Keszeg szerint bár a Fed kvázi likviditásszűkítésbe kezd, úgy tűnik, hogy a kötvénypiacokon már túlreagálták az ezzel kapcsolatos híreket. Jelenleg a tízéves hozamok a 2,65−2,70-es szintek körül ingadoznak, ám a Raiffeisennél már szeptemberre azt jósolják, hogy 2,40-ig fog visszaesni a hozamszint. Mindez pedig kedvezően hathat a globális − így a fejlődő − térség hozamaira is, és adott esetben máshol megtarthatja a monetáris lazítás folytatását.



A Financial Timesnak Jens Nordvig viszont azt nyilatkozta, hogy ami a dollárt a következő negyedévekben lefelé nyomhatja, ugyanaz a rövid kamatokat fölfelé fogja mozgatni, ahogy egyre inkább elérhető távolságba kerül az amerikai kamatemelés kezdetének időpontja. Ugyanezt nyilatkozta a Wall Street Journalnek Samarjit Shankar, a BNY Mellon stratégája, aki szerint folytatódni fog az amerikai hozamok lassú emelkedése, és éppen ez lesz az, ami egyre jobban fogja vonzani a forrásokat a dolláreszközök felé.










napi.hu